2007-07-28

Ennivaló Itália – könyvajánló

Emlékeim szerint úgy 4-5 évvel ezelőtt bukkantak fel a hazai könyvpiacon a gasztroregények. Első és utolsó kedvencem ebben a témában egyértelműen a Napsütötte Toszkána (Frances Mayes). Na nem egy irodalmi remekmű, de könnyed hangvétele, témái (pl hogyan kell kezelni a cotto lapokat, házfelújítás nehézségei), receptjei, leírásai engem elvarázsoltak. Ha jól emlékszem, két nap alatt a végére is értem a többszáz oldalnak, és boldogan vettem meg a szerzőnő második kötetét, az Édes élet Itáliában-t. Ez is két napig bírta, de nem azért mert ilyen gyorsan kiolvastam, hanem mert az első ötven oldal után feladtam. Úgy látszik, a jóból is megárt a sok. Amennyire lekötött az első rész, annyira volt unalmas, önismétlő, érdektelen a második.
Ezek után volt még egy próbálkozásom: a Szederbor (Joanne Harris) című könyv. Ezt kb 20 oldal után tettem le. A továbbiakban csak nagyritkán csábultam el, az immáron igen telített piac ajánlatainak. A kínálat egyre hígabb lett, mára olcsó ponyvák lepték el a polcokat. Persze mind szép borítóval. (Voltak azért jók is, pl: A konyhafőnök vallomásai, Anthony Bourdain). Az elmúlt hetekben csúnyán belefutottam az Ulpius-ház kiadónál megjelent La cucina (lily Prior) című könyvbe, amely konyhai örömöket ígér, főzés sehol, helyette itt-ott soft pornót kap az olvasó. (40 oldalig bírtam). Ezek után nem is tudom, miért vettem meg (szintén ettől a kiadótól) az Ennivaló Itáliát (Metthew Fort). Ám kellemesen csalódtam.
Az ötvenes éveiben járó angol szerző bérelt Vespáján Calabriából észak felé haladva 3 hónap alatt eljut Torinóig. Mindeközben végigkóstolja az olasz konyhát. Szerencsére nem ismert városokba látogat, és nem a menú turisticóból ismert ételeket mutatja be. Megtudhatjuk mik azok a neonatik, hogyan készül az igazi melanzane sott’olio, mi a különbség az olasz és a görög kardhal között, miért esznek tésztát első fogásként az olaszok, hogyan jutott el a szegény ember étke mára a csúcskonyhákba és, hogy az olaszok is esznek csigát. Részletesen megismerhetjük a különböző vidékek szalámi-féleségeit, ezek készítési módját. 60 receptet is találunk a könyvben. Ezek mind olyan különleges, helyi ételek, mint pl az Angolnapörkölt Comacchio módra, a Ciauscolo (kenhető kolbász), a nápolyi pacal, ricottás gnocchi csigaraguval, sütőtökkel töltött cappellacci sertéshúsos szósszal, az agnolotto casalese, olajbogyó Ascoli módra, és még sorolhatnám. Sehol egy insalata caprese vagy egy tiramisú. A szerző még a pizzát is elítéli, szerinte egyedül a marinara pizzának van létjogosultsága, A margherita csak arra, volt, jó, hogy számos elkorcsosult förmedvény szülessen belőle.

Ajánlom még a téma 63-ban megjelent klasszikusát: Lénárd Sándor: A római konyha (Magvető). Az 1946- 49 között a római Magyar Akadémián dolgozó orvos-író, a recepteken keresztül ad bepillantást Olaszország történelmébe és kultúrtörténetébe.

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

A római konyha elérhető online a MEK-en is, ha valaki nem találja antikváriumban.

Dolce Vita írta...

Nemisbéka!

Igen, igen. Köszönöm! Ez nagyon hasznos infó. Először én is online olvastam, aztán találtam egy 2004-es reprintet. Talán még kapható.

Névtelen írta...

E témában ajánlanám még megolvasásra Seres Attila: Megkóstoltam Itáliát, Palatinus kiadó 2003. Hajaz kissé a Lénárd könyvra, de nagyon jók, használhatók a receptek és sok jó képpel van illusztrálva.

Dolce Vita írta...

Turbigó!
Igen, az a könyv sem rossz tartalmilag, de sztem a kivitelezés eléggé sántít (tördelés, fotók). Persze ez is megvan. A Lénárd könyv nekem lényegesen jobban tetszik. Bár a Seres-féle több régiót is bemutat.
A régiókat említve, most jutott eszembe még egy könyv (másik könyvszekrényben tartom, és megfeledkeztem róla): Az ízek útján, gasztronómiai utazás az olasz Friuliban, Walter Filiputi (Alexandra kiadó). Ez egy 300 oldalas, nagyforműtumú album, gyönyörű fotókkal, a tartomány gasztonomiájának nagyon részletes ismertetáésvel. Meseszép könyv.

Dolce Vita írta...

Jajj, az előzőben sokra sikeredett az elütés. Bocs

Névtelen írta...

Valóban meseszép könyv, de megvárom még leértékelik az árát, kissé drága.
Néhány éve vásároltam Rómában a Trasteverén egy utcai antikváriusnál egy olasz nyelvű Donna Hay könyvet, La nuova cucina (Könemann 1997), olasz és olasz stílusban készült fúziós ételek lerását és az elkészült ételek fotót tartalmazza, a tartalomjegyzékből: uova, pasta, riso, noodles, verdura, insalate, carne, pollame, pesce, frutta, dolci da forno, dolci al cucchiaio..., nagyon jó, valóban főzhető, pontos recept leírások; olasz témában az egyik legjobb darabja gyűjteményemnek.

Dolce Vita írta...

Én szerencsére ajándékba kaptam. Olaszországból hazatérve én is mindig gazdagabb leszek egy szakácskönyvvel. : )

Névtelen írta...

a Szederbor nekem sem tetszett igazán (bár én kitartóan végig olvastam), de a szerző Ötnegyed narancs című könyve az egyik legjobb könyv amit valaha olvastam (és nem habkönnyű nyári olvasmány)

Dolce Vita írta...

Szederborból kiindulva az Ötnegyed narancsot már messziről kerültem. El fogom olvasni!

Piszke írta...

Igen.Lénárd Sándort nem leht abbahagyni, sőt, el kell olvasni többször,legalább évente.Lemaradt a profilomból. De a legjobb tőle a Völgy a világ végén.

Dolce Vita írta...

Én is legalább 3x olvastam már, most állok neki újra. Mást eddig nem olvasam tőle

Névtelen írta...

Sziasztok,

ma láttam az Alexandra könyvesboltban, hogy sok más (még 499 db) könyv mellett "Az ízek útján, gasztronómiai utazás az olasz Friuliban" c. könyv ebben a hónapban 50% kedvezménnyel kapható. Így már kicsit barátibb az ára. :-)
Boglya

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin