Majd’ kiugrottam a bőrömből, amikor múlt pénteken férjem egy nagy zacskó fügével jött haza. Ráadádul a piacon vette egy nénitől, akinek mindez a kertjében érett be, Pesten, hozzáteszem. Nem hiszem, hogy túl sűrűn előfordult már, hogy július közepén beérett volna a füge. És nagyon finom édes volt, 1000x jobb, mint az ilyenkor kapható import fügék. Valami haszna mégis csak van a globális felmelegedésnek. (ami ellen én pl szelektív szemétgyűjtéssel, korlátozott áramfelhasználással, a lehető legminimálisabbra csökkentett szeméttermeléssel próbálok tenni valamit, mielőtt bárki megkövezne ezért a kijelentésért). A füge viszont az egyik kedvenc gyümölcsöm, úgyhogy önző módon ennek most mégis örülök egy kicsit.Egyik legszebb fügés pillanatom az volt, amikor Amalfiban, a bérelt házunk kertjében két, érett fügével roskadásig tele fa állt. Gyakorlatilag nem tudtam olyan tempóban enni, ahogy potyogtak le a fáról. Igen, bizony sok a földön végezte…
És most egy kis etimológia, nyelvészeti érdekesség (perverz módon a nyelvészet volt a kedvenc tárgyam az olasz szakon): Olaszország nagy részén a füge a fico, amit fíkónak ejtenek. Velencében azonban fígónak mondják, mivel a velencei dialektusra jellemző a k hang zöngésítése, azaz, hogy k helyett g-t ejtenek. (g-k: zöngés-zöngétlen páros). És mivel mi fügének és nem fükének hívjuk, nagyon-nagyon valószínű (olasz nyelvészek szerint biztos), hogy a füge velencei kereskedőkön keresztül érkezett kishazánkba.
Tipp: A klasszikus sárgadinnye-sonka páros helyett érdemes kipróbálni a füge-sonka duót is!
14 megjegyzés:
Melyik piacon sikerült rátalálni? Én mindig vadászni szoktam a fügére, de többnyire nem járok sikerrel, pedig nagy kedvencem.
Tibb
:-))
Végreeeeeee, köszönöm, hogy ezt beírtad. Imádom a fügét, de csak külföldön tudok hozzájutni, itthon sajnos nem.
Kérlek, írd be, melyik piacon volt?
Köszönöm.
Úgy irigylem azokat, akiknek van fájuk, és nem tudnak mit kezdeni a sok fügével....
2 hete Csopakon a Linczi pince udvarán csemegéztem fügét, isteni volt! csakúgy mint Tamás bácsi rizlingje!!!
Nápolyban figa-nak mondják és van még egy fontos jelentése, ama bizonyos (női) testrész, amit pl. Roberto Benigni több 100 néven ismer :-)
Nápolyban figa-nak mondják és van még egy jelentése: ama bizonyos (női) testrész amit Roberto Benigni bármikor képes több 100 néven megnevezni :-)
Bocs hogy 2x küldtem el, de azt hittem, hogy az első hozzászólásom elszállt :-)
Tibb és Provence
A xx. kerületi piacon (Kossuth Lajos u.) vette a férjem. Remélem, még sokat hoz ki a néni. : )
Chili
Fáról enni még jobb : ), én is növesztgetek egyet, 4-5 év kérdése csupán
Gesztenye
köszi a nyelvészeti/szleng aprót, megjegyzem. Pedig szegény Benigni nem lehet egy nagy nőcsábász. Vagy csak nem az én esetem. : ) De nem is vagyok juh : ))))))))) (ha láttad az Éjszaka a földönt)
Szia! Köszi szépen.
Persze, hogy láttam, de neki egy zucca=tök is elég a boldogsághoz
;-)és nem annyira gasztonómiai szempontból...
Szia!
Nem tudsz véletlenül egy jó salsa di fichi receptet? Nagyon-nagyon megköszönném! Olasz tudás híján a neten sajna nem sokra mentem :(
köszi, üdv
Petra
Tévedés a pesti néni fügéjét a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozni! Magyarországon mintegy 500 éve honos a füge, még a törökök hozták a Gellért-hegy lejtőire. Megmaradásának, zavartalan fejlődésének és gyümölcsérésének titka mindössze az, hogy a legalacsonyabb téli hőmérséklet ne menjen -15 fok alá, mivel ezalatt a fügenövény föld feletti részei visszafagynak, így a következő évben nulláról kezdi a növekedést, az áttelelő rügyekből fejlődő első termések elpusztulnak, a későn induló ágakból pedig a szeptember-október táján érő másodterméseknek nem lesz idejük beérni. Sértetlenül telelt füge esetén nem mondható ritkaságnak a júliusban érő füge, ezek az előzőekben említett azévi első termések, amelyek az előző évi hajtásvégek áttelelő alvórügyeiből fejlődnek, normális esetben július az érési időszakuk. Annak feltétele, hogy ne fagyjon meg télen pedig az, hogy síkságból kiemelkedő dombok megfelelő magasságú és "lefolyási" szintjeire, ún. "szőlőhegyi fekvés"-be ültessük. Az ilyen mértékű téli hidegek a mi éghajlati viszonyaink között szinte mindig derült, szélcsendes éjszakákon alakulnak ki egy hidegbetörés után, amikor az éjszakai kisugárzás által energiavesztett levegő az alsó rétegekben továbbhűl, sűrűbbé, nehezebbé válik, ezért megüli az adott terep mélyebb pontjait. Ilyen éjszakákon a megfelelő magasságú és szintkülönbségű dombok (általában 200-300 m közötti tengerszint feletti magasságban)7-8, szélsőséges esetben akár 12 fokkal is magasabb hőmérsékletű légrétegben maradnak, így a legtöbb télen a füge tűréshatárán belül maradnak. A másik ilyen tényező az épületekből, emberi tevékenységekből származó nagyvárosi hősziget hatás, ami szintén ugyanezt eredményezi, minden bizonnyal a pesti piaci néni fügéje is ennek kedvezményezettje. Már csak azért sem lehetne ennek kapcsán a globális felmelegedésről beszélni, mivel az utóbbi 10 télből 6-ban síkságon bőven a füge tűrését átlépő értékeket lehetett mérni, 2003-ban, 2005-ben és éppen a legutóbbi télen még az alföldi szőlősökben és őszibarackosokban is jelentős téli fagykárok voltak. Az utóbbi 10-15 évben sorozatban voltak olyan téli minimumok, mint előtte évtizedenként egyszer-egyszer. Így hát ha már klímaváltozás, akkor inkább negatív eredményéről beszélhetünk. Hiába van akár az évszázad legmelegebb középhőmérsékletű éve, ha előtte egyetlen téli éjszaka néhány órája alatt elfagy a füge.
Egyébként pár év múlva már biztos jobb lesz az ellátottság fügéből, mivel most telepítenek egy 7 hektáros, 1500 töves fügeültetvényt a Zala megyei Tormafölde szőlőhegyén, éppen az előzőekben említett dombi fekvést kihasználva. A környék szőlőhegyein idős diófa nagyságú, mázsányi gyümölcsöt termő fügefák vannak, amelyek csak az évszázad leghidegebb telein fagytak vissza.
http://www.zalaihirlap.hu/gazdasag/20101115_fugeliget_a_hegyteton
Köszönjük ezt a sok hasznos információt!!! Idén mi pont így jártunk a fügével, elfagyott, szép nagy bokornak újrahajtott, de a termés nem ért be.... azaz 2 hete leszedtem róla 2 teljesen érett, egészséges szemet. Hála a novemberi tavasznak.
Takarással nem lehet valamennyire védeni?
Nagyon szívesen, igazából van egy kis csapatunk egy netes topikban, ahol célul tűztük ki, hogy egyfajta felvilágosító munkát végezzünk a lehető legszélesebb körben, hogy lehetőségek szerint mindenki hozzá tudjon jutni kevéssé ismert, ám nálunk termeszthető gyümölcstermőkhöz, valamint a termesztésükhöz elengedhetetlen ismeretekhez. Igen, lehet takarni, mégpedig úgy, hogy lombhullás után összekötözzük az ágait, majd egy "indiánsátrat" építünk köré minél vastagabb, jobban szigetelő anyagból úgy, hogy minél nagyobb talajrészt szigeteljünk el a növénnyel együtt, mert így a talajhő valamennyire tud érvényesülni. Kerülni kell a füllesztő, téli napsütésben erősen felmelegedő fóliatakarást és a talaj bevonása nélküli bugyolálásnak sincs sok haszna, legfeljebb néhány perccel később hűl úgy le az ág a kritikus érték alá. Amennyiben lehetőség van rá, célszerű közvetlenül fűtött falak mellé telepíteni a fügét, így még a takarás is többet ér, ha módodban áll valahogy egy falrésszel együtt takarni. Persze így évről évre nagyobb lesz a növény és egyre nehezebb lesz takarni, metszeni viszont nem tanácsos, mivel ezzel mindig a következő évi első termést is eltávolítanánk és a növénynél olyan eltúlzott vegetációs hajlamot idéznénk elő, ami az elfagyáshoz hasonlatos, ami miatt nem érik be a másodtermés se. Egy okosan kivitelezett szakaszos nevelés, amely során mindig indítunk tőről újabb sarjakat, azokat több évig hagyjuk nőni, a túlnőtt ágakat pedig rábízzuk a sorsra, részleges megoldást jelenthet a problémára. A másik lehetőség egy esetlegesen rendelkezésre álló szőlőhegyi terület lehető legmagasabb pontjára telepíteni a fügét, ugyanezt eredményezi egy nagyváros, pl. Budapest jól beépített belső udvara. Legjobb, ha a kettőt kombináljuk, ha egy "szőlőhegyre települt nagyváros" kertjébe ültetjük, pusztán ennyi csak az alapja Pécs városának tévesen kikiáltott "szubmediterrán" jelzőjének is.
Azok közül a gyümölcstermők közül, amelyekkel foglalkozunk, meglepő módon még éppen a közismert füge a leginkább fagyérzékeny. A kivi téltűrése például még egyes szőlőfajtákénál is jobb és a káki, hurma, kakiszilva, vagy datolyaszilva néven ismert gyümölcs sem sokkal marad le ettől. Ráadásul mind közül egyiknek sincs nálunk ismert kártevője, megvalósítható velük a biotermesztés. Aztán van egy pawpaw nevű észak-amerikai gyümölcsfaj is, ennek téltűrése pedig az almafáét is meghaladja. Akit érdekel, néhány olvasnivaló még:
http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=445
http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=438
http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=494
Képek:
http://gallery.site.hu/u/Floo/fuge/
Megjegyzés küldése