Nem tudom, feltűnt-e, hogy igazán nem vagyok a piskóta nagy barátja. Ha édesség, akkor jöhetnek a krémek, zselék, parfék, habok, de azok a desszertek, amelyeknek a tészta aránya 20%-nál több, engem nagyívben elkerülhetnek. Ezért is csillant fel a szemem, amikor megláttam ezt a receptet egy olasz receptújságban (Cucina no problem, 2007. 09.), mivel ez egy torta, de alig van benne liszt. Ránézésre nagyon hasonlít a klasszikus meggyes/szilvás/cseresznyés pitére, (de egyáltalán nem az) amit én nagyon-nagyon nem szeretek. Emlékszem, kisgyermekként mindig csak a tetejét ettem le, ahol elég szaftos volt. Anyukám sosem sajnálta belőle a gyümölcsöt, de a tésztát sem, sajnos. Ő büszke volt rá, milyen jó magasra feljött a pite, én pedig a pokolba kívántam a 4 cm vastag tésztát.A torta elkészítéséhez kb 5 perc kell (+sütés), könnyű és szaftos, pont olyan, amilyet én szeretek.
Hajrá, nem „fújtós” desszertek!
Hozzávalók: 60 dkg szilva, 3 tojás, 2,5 dl tej, 7 dkg liszt, 15 dkg cukor, fahéj, 7 dkg vaj
1. A szilvákat magozzuk ki, majd vágjuk félbe, Szórjuk egy kivajazott tortaformába, őrölt fahéjjal szórjuk meg a tetejét
2. A vajat olvasszuk meg, majd keverjük el a liszttel, cukorral, tojásokkal, tejjel. Azaz mindent öntsünk össze, keverjük simára.
3. Öntsük a kb palacsintatészta sűrűségű keveréket a szilvákra, előmelegített 180 fokos sütőben 45-50 percig süssük.
20 megjegyzés:
Nahát! Ez szinte olyan, mint egy clafoutis, akarom mondani szilvás flognarde! (ha jól tippelek, ez épp egy clafoutis-forma, nem?)
Én szinte csak egy leheletnyi liszttel sütöm, gyakran még anélkül is.
Régi szívfájdalmam, hogy a magyar konyhában mindent túlliszteznek (van, amibe persze kell a mennyiség), pedig jó pár egyéb kötőanyag is létezik:-) Mint itt:-)
Ez nagyon jól hangzik :) imádom a meleg szilvát, szilvás gombócban is a szilva a kedvenc a gombóc részét akár el is hagyhatnánk.
ki fogom próbálni.
dobtam 1-2 napja egy mailt. Odaért?
Ilyet szokott csinálni a párom is, csak Ő valami francia receptkönyvben találta a leírást. Nagyon finom!
Mamma!
Elolvastam újra a receptet, miszerint Far Breton sütinek hívják. Egyáltalán nem vagyok járatos a francia sütikben, nem tudom sajnos mi a neve. De a lényeg, hogy nagyon finom. Csökkenteni fogom a lisztet. : )
A forma nevét sem ismerem. CSak imádom, mert egy gyönyörűséges fényes, mázas, piros,kerámiatál!
Ma sütöm a második adagot belőle, mert a férjem kevésnek ítélte, amit hagytunk neki. : )))
Orsi!
nem jött mail!
Ó, hogyne, így már ismerős, a jó, öreg breton világítótorony!:-), vagy póriasan breton szilváslepény! Igazából nem is sütemény, hanem felfújtszerű dolog, és ahogy leírod a sütigusztusodat:-), nem is csodálkozom, hogy ízlik!
Hogyne, nyugodtan csökkentheted a lisztet (szerintem ezekre éppúgy nincs autentikusan pontos recept, mint bármi másra:-), a tojás úgyis összetartja, nem ugrik ki a tálból:-)) Most átnéztem a far breton receptjeimet, abba szoktam kevés lisztet tenni (egyébként pedig rumba áztatott aszaltszilvával szoktam sütni, ezért nem volt ismerős. Utánahallgatok!)
A clafoutis-t viszont liszt nélkül sütöm, majd igyekszem hamar feltenni:-)
Hű, ebben (is) otthon vagy! : )
Igen a recept írta, hogy az eredeti rumba áztatott aszaltszilvával készül.
Tegnap sütöttem egy újabbat, kevesebb liszttel (kb egy evőkanálnyi) és így mégjobban ízlett. Majdnem elfogyott egy este alatt. : ) Nagyon tetszik, egyszerű és baromi könnyű, finom. : )
Köszi a receptet! Ma reggel megcsináltam én is, és bizony egy falat sem maradt belőle! Fincsi! És nem mellesleg villámgyors! :-)
Ó, akkor nagyon autentikusan ismerem:-)))
Ugye, mennyire eteti magát??
Ha gondolod, hagyd el teljesen a lisztet. Recept se kell hozzá, a mennyiségek adják magukat.
Tényleg csodálkozom, hogy ilyen kevesen ismerik otthon, valami miatt csak nem terjedt el. Az aszaltszilvát meg azért is szeretem, mert szezonfüggetlen:-)))
Szó szerint ezt írtákaz olasz újságban, hogy aszaltból bármikor készíthető, ezért nagyon jó.
A másodikat én is már csak úgy összedobtam (a tejet kb-re mértem, de az sem annyi volt, mint a receptben)többi: liszt, cukor, vaj, ment érzés szerint. : ) Ezek a nekem való sütik! Hétvégén szüret lesz, készül az újabb!
Szia!
Ugyanaz a véleményem a sütikről, amit leírtál. Nagyon nem szeretem a fullasztós vastag tészta-kevés töltelék sütiket....kiráz tőlük a hideg.
Nagyon megörültem ennek a szilvásnak, be is terveztem...köszi.
;-)
Nálad elkészült az újabb adag?
Provence!
érdemes, nagyon finom. Tegnap sült a 3. adag. Aztán rögtön el is fogyott. : )
Szia,
Ezt ma megcsináltam sárgabarackból. Őrületesen finom volt az enyhén savanykás barackkal, köszönet a felfedezésért, gyakori vendég lesz nálam.
nem olyan régen készítettem én is sárgabarackból, kis mandulát szórtam rá. Nagyon finom. Próbáld ki sósan is!
Sósat, hogyan? Úgy érted, valamilyen zöldséggel? Zöldbabbal, vagy ilyesmi? Az olyasmi lehet, mint a quiche tölteléke.
Nekem párolt kelbimbóval ízlett igazán, a receptet az oldalon megtalálod. Finom volt brokkolival is, ezt is előre kicsit megfőztem, a tésztából persze a cukrot kihagytam, jobban sóztam
Megalkottam és tényleg nagyon finom lett.
Hét elején a mandulás-meggyeset, de annál azt gondoltam, hogy ennek össze kell állnia, ezért nagyon sokáig sütöttem.. végülis azt is befaltam;)
A mai szilvás viszont remek lett. Köszii :)
Szia! Rátaláltam a receptre. Én sárgabarckkal és aszalt datolyával megspékelve sütöttem. Isteni, isteni, isteni. Főleg a tészta miatt. 3 nap alatt 3x sütöttem, olyan nagy sikere volt.
Kérdezném feltehetem-e a saját verziómat a blogomra (www.alacarte-kulinaria.blogspot.com), saját fotóval, úgy, hogy az alapreceptnél belinkellek?
Köszi szépen.
T-V. Kriszta
Kriszta!
Persze, bátran! : ) Nem kérdés...
hetente kell csinálnom :)
P.
cseresznyével szeretném ezt a receptet megcsinálni. tavaly volt egy próbálkozásom a szilvással, ami abszolút kudarc volt, teljesen vizes lett, szétfolyt az egész, ki kellett dobni... mit csináltam rosszul? mert annyi jót írtok róla, muszáj még egyszer bepróbálkozzak :)
Megjegyzés küldése