2007-12-16

Kenyérlabda


Nem olyan régen Zsuzsa kérdezte tőlem, ismerek-e egy labdaszerű, belül lukacsos kenyérfélét, olyat, amilyet ő évekkel ezelőtt evett Rómában, egy, a Trevi kút-felé vezető utcában lévő étteremben. Hát ennyire azért nem vagyok otthon mindenben. : ) Válaszoltam is neki, hogy sajnos nem találkoztam még ilyennel. Pár órával később leülök lapozgtani az egyik nemrégiben vett olasz receptújságomat és ott vigyorognak rám a labdacsok! Kicsi a világ, vagy mi.
Irtó jópofa dolog, a vékonyra nyújtott tésztákorongok kb 20 másodperc alatt labdákká fúvódnak a forró olajban. Rozmaringos olajjal és egy 2003-as Sárosdi Merlot-val kísértük.
Az étel amúgy Basilicatából származik, és a fura névről annyit tudtam kideríteni, hogy gyerekeknek sütötték jutalomként a kimaradt kenyértésztából, innen a névben szereplő
bambine, amely olaszul kisgyereket jelent. Manapság leginkább köretként adják előételekhez: szalámikhoz, sonkákhoz, olajban eltett, grillezett zöldségekhez.
Azóta találtam még egy töltött változatot, az ünnepek után elkészítem ezt is. (ha elfelejteném, valaki figyelmeztessen!)

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 7 gr szárított élesztő, só, 1 csipet cukor, olaj a sütéshez

1. Készítsünk kenyér/pizza tésztát: a liszet keverjük el az élesztővel, sóval, cukorral, és kb 3 dl meleg vízzel. Dagasszuk, amíg ruganyos és homogén tésztát nem kapunk
2. Meleg helyen kb 2 órát pihentessük
3. Gyúrjuk át, majd fél órát pihenjen újra a tészta, azután nyújtsuk ki 2 mm vastagra
4. Pohárral szaggassunk korongokat, amelyeket nagyon forró olajban, oldalanként kb 20-30 mp-ig süssünk. Ne legyen sötét!

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

A töltött változat nem véletlenül pancerotti? Annak olyan olaszos hangzása van és Jugoszlávia szerte ez volt a legkedveltebb gyorsétel gyerekkoromban. Imádtam! Ági

Zsuzsi írta...

Köszi!

dolcevita írta...

Ági, de igen panzerotti! Gyakorlatilag ugyanez, csak mozzarellával és paradicsommal van töltve.

Zsuzsi!
Én köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!

Névtelen írta...

Mitőllesz fényes a külseje általában egy péksüteménynek, értem ezt a kenyérre. MErt itt gondolom az olajban való sütéstől ilyen...De a kenyérnél mitől lesz? Már a második adagot sütöm, meg vagyok elégedve, nagyon finom, de nem tudom mitől lesz szép fémyes a héja. A nagymamám azt mondta a víztől, ha sütés előtt vízzel kicsit megkenem. De ezt nem tapasztaltam igazán.

Névtelen írta...

Ha csak meg kell tölteni ezt a tésztát, akkor lehet hogy nekilátok. Annyira imádtam egykor ezt a panzerottit.

Megfőztem végre a tagliatellét, és egyszerűen tökéletes lett. Roppanós, de mégsem kemény, hihetetlenül jó állaga van. Gratulálok!

Ági

dolcevita írta...

Ez attól fényes, hogy rozmaringos olajjal le van öntve. Nem tudom, mitől lesz fényes egy keynér, nekem olyat nem sikerült még sütnöm. Sőt olyan kalácsot sem, aminek vékony, barna, fényes héja van.
Ági!

Igem, töltsd meg, hajtsd ketté, és úgy süsd ki

Névtelen írta...

Sütés után kell lekenni közvetlenül vízzel-most próbáltam ki, fényes lett:)

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin