Fokhagymaleves

Emlékszem, még otthon laktam és egyáltalán nem főztem, mikor vendégségben, valamikor 98-99 körül fokhagymakrémlevest ettem. Akkor ez irtó nagy szám volt. A receptet elkértem a házigazdától és otthon is többször készítettük. A leves valahogy így nézett ki: vaj, liszt, tej, ebből besamell, majd vízzel felönteni, leveskockát bele, néhány gerezd lekapart fokhagyma és kész is a leves. Reszelt füstölt sajttal persze. Jó pár éve nem készítettem, de ma munka után gyors, melengető ebédet akartam magamnak készíteni. (hogy mi volt a munka, azt lejjebb láthatjátok). A fokhagymakrémleves azóta persze átalakult, szerintem ez a mostani a jobb változat. Egyrészt mert ebben nincsen liszt, de legfőképp azért mert a friss fokhagyma és a főtt fokhagyma íze és erőssége között óriási a különbség. A mai ebéd után bátran mehet a randi, a 10 évvel ezelőttivel csak szagosan.
Hozzávalók: 2 fej fokhagyma, 3 dkg vaj, 1 kis fej vöröshagyma, 1 liter zöldség vagy húslé, 2 tojás sárgája, 1 tk fehér borecet, só, bors, száraz fehérkenyér

1. A fokhagymákat pucoljuk meg, hagyjuk egészben és vajon takarék lángon fonnyasszuk 10 percet a felaprított hagymával együtt
2. Öntsük fel az alaplével, lefedve főzzük 30 percet
3. Turmixoljuk le a levest, vegyük le a gázról
4. A tojás sárgákat keverjük el az ecettel, majd adjunk hozzá 2-3 evőkanál levest, keverjük a meleg leveshez a tojást (ne legyen nagyon forró, mert akkor összekapja). A kenyeret pirítsuk meg, tegyük levesestányér aljára, szedjük rá a forró levest.

Tipp: Ha van időnk és valamit éppen sütünk a sütőben (mondjuk ne piskóta mellé), akkor tegyük be egészben a fokhagymafejeket, ha krémesre sültek, nyomkodjuk ki a héjból és ezt a krémet tegyük a vajon már megfonnyasztott hagymára, a továbbiakban folytassuk a receptet


A mai recepthez ráadásként néhány fotó, egészen más témában. A mai fotóalanyom Ádám ovistársának 3 hete született kistestvére volt. Ő a harmadik gyermek a családban. Két gyerek után még mindig meglepődök azon, hogy milyen kicsike egy újszülött. Nagyon kicsi.