2010-11-14

Aszalt szilvával töltött comb


Mikor trieszti utunkról és a vitorlásversenyről, a Barcolanáról írtam, említettem, hogy sok gasztronómiai eseményt szerveztek azon a hétvégén a városban. Hiába, gasztronómia nélkül nincs olasz rendezvény. A tartomány agrárhivatala a vitorlásversenyen marketing könyvecskét osztogatott, amely alaposan bemutatta a helyi méztermelőktől kezdve, az almatermesztőkőn át, a sajtosok, malactartók hivatalos szervezetét. Friuli kis tartománynak számít de a füzetke tizenöt, hivatalos egységbe szervezett, honlappal, védjeggyel, elnökséggel, tagsággal rendelkező helyi agrárcsoportosulást tartalmazott. A mai napig csodálkozni tudok még ezen, pedig jól tudom, és szerintem már Ti is, mert a blogon erről sokat írok, hogy mennyire komolyan veszik az adott vidék mezőgazdaságát, hogyan védik és propagálják az általuk előállított termékeket. Ahhoz meg persze kétség sem férhet, hogy minden szervezet azt állítja a saját portékájáról, hogy egyedülálló minőségű, a legjobb az országban. : )
Mikor lesz nálunk ilyen, mikor lesz egy megyei közgyűlésnek helyi agrármarketing bizottsága, aki képviselné akár itthon, akár külföldön az adott megyét? És mikor lesz nálunk megyénként 10-15 olyan előállított termék, amely csak arra a vidékre jellemző? Próbálkozások szerencsére már vannak, egy-egy jó példát már mi is fel tudunk mutatni (bár inkább csak termék szinten, összefogás, közös fellépés borász körökön túl nem jut hirtelen eszembe), csak még sok-sok ilyen kellene.
Kicsit elkanyarodtam a címben jelzett témától. Onnan jött a gondolat, hogy a receptet egy olyan füzetben olvastam, amelyet a friuli malactenyésztők szövetsége adott ki, akik a Barcolana idején végig jelen voltak a kikötőben egy standdal és népszerűsítették a helyi malacokat.
A recept jó igazi, vasárnapi, gazdag ebédnek, amelyhez mégsem kell a konyhában főzéssel tölteni az egész délelőttöt.

Hozzávalók: 1 kg körüli malac comb bőr és csont nélkül, 30 dkg puha, magozott aszalt szilva, 1,5 dl száraz fehérbor, 1 dl konyak, só, frissen őrölt bors, friss rozmaring, olaj

1. A szilvát daraboljuk fel, áztassuk be a konyakba
2. A húst vágjuk be úgy, hogy szétnyitva egy nagy szeletet kapjunk belőle, borsozzuk, terítsük szét rajta a szilvát, majd szorosan tekerjük fel, spárgával kötözzük
3. Melegítsük elő a sütőt 200 fokon
4. Nagy lángon, kevés olajon süssük körbe a húst minden oldalról, ezután tűzködjük rá a rozmaringokat, öntsük alá a bort, fedjük le és tegyük 1 órára a sütőbe.

3 megjegyzés:

Morzsa írta...

Barátnőm egy ideig egy kisebb nógrádi régióban, Hollókőtől nem messze szerette volna megvalósítani, hogy több település EGYÜTT adjon ki ilyen információs kiadványocskákat, hiszen egy-egy faluért nem, de egy párért már talán ellátogatnak arrafelé is az emberek. Valami elindult, aztán tavaly meg is szűnt: nincs pénz.
Hát így nem is lesz... (ugye Iocca mondása arról, hogy a reklám fele kidobott pénz, csak hogy MELYIK fele, azt kéne tudni...)
És az is tanulságos, hogy bormarketing dumával milyen "műsort" sikerült összehozni a TV2-ön...
A hétvégi kiránduláson a Balaton- felvidéken meg pont arról beszélgettünk, hogy Ausztriában minden kis falucskának saját INFORMATÍV honlapja van, ami a neve, meg az at-ból áll, tehát nem kell megjegyezni semmit, ez talán itthon se kerülne milliókba, csak van egy lelkes helyi kötődésű valaki, aki megcsinálja, és csak az éves hostingra kéne kiszorítani pár tízezret akár az önkorminak, de akár a helyi vállalkozóknak, akiknek esetleg hasznuk lehet belőle (de EZT akár igazán állhatná az állam...)

Nelli írta...

Nagyon szeretjük, én pulykamellből szoktam elkészíteni.
A rozmaring is nagyon finom ízt ad neki!:-)

dióhéj írta...

hát igen, mindenesetre akkor is jó volt olvasni a beszámolót, ha nem itthoni az ilyen összefogás, a hús meg mennyei lehet...hmmm...aszalt szilva és rozmaring :)

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin