Fagyitorta

Ha már unjuk a gombócos, pálcikás változatot, itt egy ötlet, hogyan lehet igazán extra a házi készítésű fagylalt. A kivitelezés szerencsére túl sok extrát nem igényel: csupán a jó bevált, sütés nélküli kekszalapba tettem be a lime-os, főzött fagyikrémet, majd izgatottan vártam, hogy mi történik vele, fagyás után. A döntő kérdés: lehet-e szépen szeletelni. Éééés, igen! Lehet! A vajas kekszalap még akkor is hagyja magát vágni, mikor a fagylalt még olyan kőkemény, hogy a szeleteléséhez flex kellene.
Jöhetnek tehát a különböző ízek, változatok: gyümölccsel, csokival, különböző kekszekkel variált fagyiköltemények.

Hozzávalók 24 cm-s tortaformához: 25 dkg zabpelyhes keksz, 12 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 4 ek. cukor, 2 db lime, 2 dl tej, 2 dl tejszín

1. A kekszet törjük egészen apróra, morzsaszerűre. A vajat olvasszuk meg, öntsük a kekszmorzsára, kézzel dolgozzuk össze.
2. Egy kapcsos tortaforma aljára és szélére lapogassuk egyenletesen, tömören a kekszet, tegyük hűtőbe.
3. A tojássárgákat verjük habosra, fehéredésig a cukorral. Adjunk hozzá 1 dl lime levet és 2 lime lereszelt héját. Keverjük el, öntsük hozzá a tejet, lassan melegítve, folyamatos kevergetéssel sűrítsük be a krémet. Ne forrjon! Vegyük le a tűzről és hűtsük le a krémet.
4. A tejszínt verjük fel kemény habnak, keverjük a kihűlt krémhez. Öntsük a krémet a keksszel bélelt formába. Tegyük a mélyhűtőbe szilárdulásig. Szeletelés előtt 10 perccel vegyük ki a mélyhűtőből.

A recept a Nők Lapja Konyha július-augusztusi számában jelent meg. Másik kedvencem ez, a címlapon is szereplő amaretto kekszes csokoládéparfé lett.

Júliusi naptár

A nyaralás miatt pár nap késéssel elkészült a szokásos, havi asztalháttérkép. A barackok anyósom fáján teremtek (még tavaly fotóztam, így lett a kép az egyik kedvenc fotóm a Főzd Magad! könyvben)
Két méretben tölthető le: 1920x1200 és 1280x1024

Gazpacho olasz módra

A címben lehetne némi irónia, ha tegnap az olaszok küldték volna a spanyolokat a levesbe, de sajnos épp fordítva történt. Nagyobbik fiam késő délutántól squadra azzurra mezben várta a nagy meccset... majd kettőnullnál elküldtük aludni. Azt hiszem, egy világ omlott össze benne, mert Balotelli nem ontotta a gólokat. Mellesleg hihetetlennek tartom, hogy 6 évesen képes 2x45 percet csüngeni a TV-n, éppen rám nem szólt, mint a nagyok, "hogy anya, állj már ki a képből". Pasi.
A tegnapinál vidámabb kimenetelű mérkőzést még olasz közegben néztük a pugliai Polignano al mare főterén. (Puglia mesés és lenyűgöző, beszámoló előbb-utóbb olvasható lesz) Ezt a levest is ezen a vidéken ettem, dél Assisijének is nevezett Ostuni városban (nagyon érdemes kattintani!), a neve cialedda, vagy más nevén acquasale. Só és víz. Több étterem étlapján is találkoztunk vele, de az acquasale elnevezés több mindent is takart, a lényege azonban ugyanaz: vízzel puhított száraz kenyér, olívaolaj, paradicsom, uborka, lila hagyma, oregánó. Volt ahol bruscettaként, lé nélküli kenyérsalátaként hozták ki illetve itt van ez a leves. Ahol ezt ettem, külön felhívták a figyelmemet rá, hogy ez itt bizony leves lesz. Nagy mélytányérban, külön száraz kenyérrel, amit nekem kellett beáztatnom. Konkrétan egy gazpacho turmixolás nélkül. Mára kevés jobb dolgot lehet elképzelni ebédre. Csak nagyon jó minőségű alapanyagokból működik.

Hozzávalók: víz, száraz kenyér, extra szűz olívaolaj, érett, édes paradicsom, uborka*, lila hagyma,paprika, oregánó, bazsalikom (ez nem volt benne az eredetiben), só


1. Az uborkát pucoljuk meg kockázzuk a hagymával és a paradicsommal együtt, a paprikát karikázzuk
2. Enyhén sózzuk a zöldségeket. Friss, hideg vizet keverjünk el bőven olívaolajjal, sóval, a fűszerekkel, öntsük a zöldségekre, tegyük 20 percre a hűtőbe
3. Száraz kenyérrel kínáljuk

* az eredetiben az uborka helyett cocomero-t, carosellót vagy barattolót használnak, ezek az uborka és a tök között lévő zöldségek, keményebbek mint az uborka, de a tökhöz képest uborkásak : ), jellegzetes pugliai termények.

Ayran

A hétvégén vendégségben ittunk házi készítésű ayrant. A férjem nagyon-nagyon szereti, de valahogy nem jutott eszünkbe, hogy készítsünk itthon. (csak gyümölcsös joghurtleveket szoktunk). Hétfőn vettem is egy nagy adag joghurtot, azóta mindig van friss, jéghideg hűsítő a hűtőben. Ebben az időben a legjobb folyadékpótló, aki még nem próbálta, feltétlen próbálja ki! Rövid időre elköszönök, megkezdődik a nyaralás, holnap Olaszország azon vidékére utazunk, amelynek városai azt gondolom, leginkább a totó-mérkőzésekből ismerősek. Számunkra is újdonság lesz, nem jártunk még itt, ígérem beszámolok róla.

Hozzávalók: 5 dl natúr joghurt (3%), 5 dl víz (szerintem nagyon finom, ha egy része a víznek szénsavas), 1 csapott tk. tengeri só, jégkocka

1. Keverjük össze a hozzávalókat, hűtsük jéghidegre

Forró napokra: főzés nélküli meggyleves

Ráadásul szénhidrátszegényen: egy adag leves szénhidráttartalma: 16 gr.
Két oka is volt annak, hogy ezt a főzés nélküli levest készítettem: az egyik, a tegnapi idő szerintem evidens, a másik pedig az, hogy nem szeretem a friss gyümölcsöket megfőzni a levesekhez. Mivel Ádám igen korlátozott mennyiségben eszik csak friss gyümölcsöt, muszáj valahogy bejuttatnom a szervezetébe. Erre szerintem ez az egyik legjobb módszer. Ráadásul gyorsan elkészül, egy hátránya van, nem lehet belőle nagyobb adagot készíteni, mindig csak annyit, amennyi éppen elfogy mert velem megtörtént már, hogy a friss gyümölcs, a cukor és a joghurt beindult a hűtőben másnapra. Mivel a leves elkészítése csak pár perc, talán ez mégsem akkora probléma. Kísérletezzetek bátran különböző gyümölcsök-fűszernövények keverékével.

Hozzávalók 4 adaghoz: 50 dkg meggy, 4 dl víz, 2 dl natúr joghurt, 3 ek. nyírfacukor

1. magozzuk ki a meggyet, adjuk hozzá a többi hozzávalót, turmixoljuk le
2. Szűrjük át a levest, tegyük 2 órára a hűtőbe