2007-05-11

A kávéról szubjektívan

Szeretem a kávét, akár napi 3-4 csészével is iszom. Persze a kávéból is az olaszt preferálom. Mi mást is tehetnék? De ezzel szerintem nem vagyok egyedül. Abban talán azok is egyetértenek velem, akik nem kedvelik a taljánokat (van ilyen?), hogy kávéban ők bizony verhetetlenek. Szerencsére fejlődünk, mostmár hazánkban is, főleg Budapesten, gombaszámra nőnek azok a helyek, ahol egész jó kávét kapni. Bár igazi ristrettoval még mindig nem találkoztam. Capuccinót ritkán iszom, általában csak Olaszországban a reggeli briós mellé (amit nehezen tudok csak megszokni, de erről egyszer már tettem egy rövid említést). A capuccino és nagytestvére, a capuccione tipikus reggeli ital, délután csak a külföldiek isszák a bárokban. Apropó bár. Itt ne a hazai iszogatós verzió ugorjon be elsőnek. Az olasz bár az a hely, ahol lehet kávézni, reggelizni, újságot olvasni, buszjegyet, parkolókártyát, cigit és rágót kapni. Igen, reggelizni, mert a bárok kora reggel nyitnak. (Nálunk ilyen gyakorlatilag nincs, és most nem a kocsmákra gondolok, hanem egy jó kis reggelizőre) Emlékszem, mikor római egyetemi tartózkodásom során, egy nápolyi kirándulás és a korai vonatindulás okán, Szilvi barátnőmmel reggel 6-kor átvágtunk a Campo de’ Fiori-n. Az utcaseprőkön, rajtunk és az üzletüket nyitó baristákon kívül senki nem volt a téren. Ittunk gyorsan egy kávét, és aztán irány Termini, hogy 10-kor már a Caprira tartó kompnál sorakozzunk.
A bárban először a pénztárgéphez tanácsos menni, itt bediktáljuk mit kérünk, majd a blokkal a pultnál kikérjük, amit fizettünk. A kitett székekre leülni, és kávét rendelni csak a balekok szoktak. Ugyanis így akár háromszor annyit is fizethetünk érte. Ez már csak így van, de egyszer ebbe a hibába mindenki beleesik (még én is ), aztán tanul belőle. Amúgy mindig espresso macchiatót iszom, szigorúan cukor nélkül. Ezt nem diétás megfontolásból teszem, hanem azért mert a jó és sűrű kávé önmagában finom édeskés, sötétbarna habbal, a cukor csak elrontaná. A kis tejhabbal felszolgált macchiato mellett van még ugye a sima espresso, ehhez tejet csak akkor adnak, ha külön kérünk. ( tejszínnel még sosem találkoztam). És van még a corretto, röviddel feljavítva. (Ezt sem láttam sűrűn kikérni)
Itthoni elkészítésre még mindig a jó öreg kotyogós a legalkalmasabb, hozzá egy kis Lavazza 100% arabica. Hacsak valakinek nincs többszázezres csodamasinája. Egy ilyen kávégép amúgy nagy álmom, egyszer lesz egy ilyenem, méghozzá rézborítású.

5 megjegyzés:

anna írta...

asszem, minden napomat bearanyozna egy ilyen bar-reggelizes
zagrabban remeltem, h lesz vmi ilyesmi, de a fo teren csak egy kocsmat talaltunk, uh onnan neztuk vegig a piac beindulasat

a kave meg, huu
en is eszmeletlenul szeretem

majd ha egyszer elmegyek olaszorszagba, rengeteg jo kavet fogok inni [remelhetoleg]

dolcevita írta...

Anna!

Igen, igen nincs is jobb egy ilyen reggelnél. Olaszországgal meg vigyázni! Jól megfertőződsz. : ))

anna írta...

sztem mar meg vagyok fertozve eppen elegge..

dolcevita írta...

Akkor, ha teheted nosza, menj kávézni! : ) És minden egyéb jó dolgot enni/tenni Olaszországban. Nekem mindig mehetnékem van, elég megnézni régebbi képeket, filmet a TV-ben vagy ha csak úgy eszembe jut. Piacokon pl mindig felemlegetem: bezzeg egy olasz piacon...

anna írta...

igyekszem..

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin