2007-10-15
Első gasztroblogger cikkem
Elektronikusan és nyomtatásban is megjelent az első, gasztroblogger minőségben írt cikkem. Itt olvashatjátok: http://reakcio.blog.hu/2007/10/14/pizza_alla_kecsop, illetve az újságárusoknál már kapható a lap októberi száma, benne sok-sok jó cikk+ az enyém.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
11 megjegyzés:
Szia!
Gratulla, jó a cikk! Úgy látom, néhányan nagyon magukra vették és a huszadik komment után inkább ide írtam, azokat nem volt kedvem tobább olvasni :)
Jó írás, gratulálok! Jó kis "reakciót" keltettél! És örülök, hogy végigolvastam a hozzászólásokat, mert így kiderült, hogy a Panoniás dolog elírás, amúgy meglepődtem volna, én a Pannónia sajtot szeretem és nem éreztem soha istállószagúnak...a parmezán utánzatról meg szerencsére nem hallottam! És addig nem aggódnék, ameddig eltökéltségem egy napon emlegetik a MBTBD pároséval, még ha van is, aki sznobnak tartja őket!
Imádom, amilyen szenvedéllyel írsz!Könyörtelenül kimondod (leírod),rávilágítasz, formálsz, olasz tűzzel a tolladban. (...és szívemből szólsz) Forze forze DV! :))
én is inkább ide írok (bár oda is tettem egy megjegyzést de az nem neked szólt). szóval nagyon jól eltaláltad a lényeget, hogy egy kevés odafigyeléssel igen sokat lehetne tenni azért, hogy jobb, minőségibb ételeket ehessenek az emberek, és aki azért kiabál, hogy ez drága az nem érti a lényeget!!!
Na de, hogy a lényegre térjek, mármint ami nekem fontos :) novemberben megyünk a párommal Rómába! Kaphatnék pár gaszto tippet??? a másik, hogy én ha csak tehetem, külföldi utaimról mindig hozok magokat is, úgyhogy erről a san marzano paradicsomról is kaphatnék bővebb infót? szívesen ültetnék a kerbe, ha találok kint magot! Előre is köszi a segítséget!!!
Jó lett a cikk, bár helyenként én is nyersnek érzem :)
viszont az elkeserítő, hogy aki neg. kritikát írt, azoknak nagy része meg sem értette, hogy pl. mi a gond a főtt rizsből főzött rizottóval...
abba a részbe én is belefutottam, és tényleg nem értettem, hogy ennek mirt lett risotto a neve.
Kedves DV!
Gratulálok a cikkhez! Csípős nyelved komoly vihart kavart!:-) De nincs is ezzel semmi baj! Az ízlésformáláshoz, a vendéglátás, a magyar konyhaművészet (?!), megújításához, egyáltalán az igény felébresztéséhez, a "gasztro-forradalomhoz" igen is szükség van ilyen cikkekre, blogokra, a kulináris chartához hasonló kezdeményezésekre. Ez komoly, hosszú évig tartó munka, amihez persze gazdasági faktorok is szükségesek volnának... De, ha mindenki a saját mikrokörnyezetében elkezdi (legalább) az ízlésformálást, gyorsabb sikerekre számíthatunk! Tévhit, hogy a minőség pénz kérdése! További sok sikert kívánok!
OFF
Megnéztem a fagyasztott articsókát - és nincs. :(
A gratulációkat köszönöm, bezsebeltem. : ))) Én is úgy érzem, pár kritizáló nem értette meg a lényeget. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég világosan. A hévről nem tehetek, úúúúgy utálom, hogy szart vetetnek és etetnek velünk lépten-nyomon. És honfitársaink nagy része ezen még életében egy percet sem gondolkodott. És ahogy többen írták, ez egyáltalán nem pénz kérdése.
Chili!
Mailben válaszolok, OK? De ha nem tenném lszi figyelmeztess, mert mindent elfelejtek! Ha írsz a profilomban található címre egy emlékeztetőt az a legjobb, mert amíg nem válaszolok egy levélre ott virít az orrom előtt.
Nem tudom mi a baj a Magyarországon kapható pizzákkal: az elmúlt 6 évben szerintem csak jót ettem. 2 helyen: Szeged, Forza Italia és Grazie Mille (az előző jobb).
Vagy netán ezek is hanyagolandók? Nem hinném...
dekoninck
Dekoninck!
A baj általában az vele, hogy vastag a tészta (sok helyen elősütött), cukrozott sűrített paradicsomra sonka helyett ipari hulladékot tesznek, sajt helyett szintén. Nagyjából ennyi. Én is tudok hazánkban jó pizzériát, senki nem mondta, hogy ne lenne. Általánosságokról van szó. : )
Persze, lehagytam egy ironizáló smileyt. ;)
Egy példa a pizzákra: tavaly egy fiatal rokon párral Balatonfüreden jártunk, és mivel nem nagyon gazdagok, beültünk egy általuk ajánlott olcsóbb "étterembe". Elnézve a környező asztalokon feltűnő ételeket, én csak valami nagyon alap fogást rendeltem, mondván, hogy nem vagyok éhes, pedig nagyon az voltam... Társaink viszont pizzát kértek, mert "itt az nagyon jó, adnak hozzá kecsapot!" Hát, csak néztem nagyokat, lenyeltem a sörömet és a megjegyzésemet, de most már finoman elmagyaráznám, hogy miért is nem oké így a pizza. Persze nemcsak a kecsöp, hanem a tészta és a sajt is szörnyű volt... de nekik fogalmuk sem volt, hogy mi a baj vele! Hogyan lehetne szankcionálni ezeket a "csaló" vendéglőket? Nyilván nyíljon több és jobb étterem.
Mindemellett én úgy látom, hogy mostanában a gasztroblogok nagyon-nagyon lehúzzák a magyar konyhát, éttermeket, mindent. Nekem mindig az jön le a cikkekből, hogy Magyarországon már csak kivételesen lehet jót enni (nincs jó ételünk és éttermünk), bezzeg, a mediterrániumban és máshol minden dolce, mert ott alapvető, hogy minden ember ösztönösen tudja, hogy hogy kell főzni, csak jót adni a vendégnek, stb.
Nyilván nem így van, én sajnos Rómában is ettem már csóró pizzát, a feleségem meg a rettentő mocskos és veszélyes Nápolyban élte át élete legszörnyűbb éttermi élményét egy igazi olasz(nak kinéző) trattoriában.
Persze ezek ott ritkábban fordulnak elő, mint nálunk.
- Ott biztos meg tudnak élni az éttermek bevételéből, nálunk meg egy bevételi szint alatt ez lehetetlen az adók, járulékok miatt;
- a képzés hiányosságairől nem tudok nyilatkozni, de szerintem aki egy kicsit is tájékozott a saját szakterületén, az meg tudna tanulni bármit, ha akar (én amatőr létemre valahogy tudom, hogy mi a különbség az "igazi" és "magyaros" p. carbonara, pizza, hollandi mártás között... hogy lehet ez?);
- talán a szerencsétlen történelmünk miatt kiölődött az emberek nagy részéből az igényesség mással de főleg saját magával szemben (ld: csaló vendélgősök)
Mindegy, a lényeg, hogy vannak jó és hasznos példák és kezdeményezések, mint pl ez a blog is, bár, hát, a rengeteg jó (külföldi) olasz szakácskönyv mellett nem túl eredeti :)
Megjegyzés küldése