Ünnepi, töltött tészta, kecskesajttal, paradicsomszósszal és pórékrémmel

Olaszországban ünnepekkor is tésztát esznek, de ilyenkor nem a 10 perc alatt elkészíthetőt, hanem, bonyolultabb, házi gyúrású töltött csodákat. Imádom a különböző raviolikat, tortelliket, tortelliniket, triangolikat, cappellettiket. Készet nem szoktam venni, így csak ritkán, tényleg különleges alkalmakra esszük. Sajnos hazánkban tésztabolt még nincs. Olaszországban számtalan helyen találkoztam már vele, itt, ahogy a neve is mutatja frissen gyúrt tésztákat árulnak, természetesen töltöttet is. Kisipari módszerekkel gyártottat. (Pár éve gondolkoztam azon, megnyitom az elő hazai ilyen üzletet, de valahogy elhalt a lelkesedésem.)
Ez a recept az egyik nagy kedvencem, egy 6-7 évvel ezelőtt kapott szakácskönyvből származik, amelynek a nevét már nem tudom, mert 5 éve kölcsönadtam valakinek és azóta sem kaptam vissza. Két recept maradt meg belőle az emlékezetemben. A másik is nagyon finom, elkészítem azt is hamarosan.

Tésztabolt Trevisóban

Nem egy klasszikus olasz fogás, póréhabot viszonylag kevés parasztasszony készíthetett az urának. Ettől függetlenül hihetetlenül finom. A kecskesajt, a paradicsomszósz és a pórékrém olyan tökéletes harmóniával keveredik, hogy az ritkaság.
Bátran ajánlom karácsony napi, vagy másnapi ebédhez előételnek. A tésztát előre el lehet készíteni és aznap csak ki kell venni a fagyasztóból.
A lisztről néhány gondolat: most készítettem először durumlisztből tésztát. Eddig nem nagyon találkoztam vele, azonban most lehetett kapni. Egészen más állagú tészta lesz belőle, mint a hagyományos lisztből. Ruganyos, harapható, de megfőtt és nem annyira laktató, mint egy sima lisztből készült tészta. Tojás nélkül, vízzel is meggyúrható, így nyilván jóval alacsonyabb az energia és mindenféle tartalma. Tésztát gyúrni nem egyszerű, de ha már nekiállunk gyúrjunk nagyobb adag lisztből, hogy el is tudjunk tenni belőle. (szárítva a legjobb) Nem olyan régen Gambas nevű, kedves olvasóm adta azt a tanácsot, hogy kis gyúrás után küldjem át a még össze nem állt tésztát a tésztanyújtón, így sok gyúrási időt spórolhatunk meg. Az ötlet működik, akinek van tésztanyújtója próbálja ki feltétlenül!
És egy régi elmaradásomat is pótolom: a paradicsomszósz receptjét. Ez a szósz valahogy annyira hozzánőtt már a hétköznapjainkhoz, hogy eszembe sem jutott lefotózni, megosztani Veletek. Kedves Via Giulia nicknevű olvasóm már többször is figyelmeztetett erre. Íme a sugo al pomodoro, ahogy én készítem. Leginkább konzervből, ízletes friss paradicsomot egy évben kb. egy hónapig kapni, ilyenkor természetesen frissből készítem.

Hozzávalók 4 főre: 25 dkg durumliszt, 3 tojás, 20 dkg félkemény vagy friss, de vágható (mozzarella keménységű) natúr kecskesajt. Pórékrém: 1 nagy szál póréhagyma, só, bors, vaj. Paradicsomszósz: 80 dkg konzervparadicsom (Mutti a kedvencem), 1 nagy fej hagyma, olivaolaj, só, bors, bazsalikom. Fokhagymát nem teszek bele!

1. Gyúrjuk meg a tésztát, majd folpackba tekerve rakjuk be a hűtőbe 20 percig
2. Vágjuk fel a sajtot 1,5x1,5 cm-s kockákra
3. A felkarikázott póréhagymát vajon dinszteljük meg, öntsük fel annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Főzzük 20 percig, majd turmixoljuk le. Sózzuk, borsozzuk
4. A paradicsomkonzervet öntsük egy magas edénybe (köpködni fog), adjuk hozzá a félbevágott hagymát, olajat, sózzuk, borsozzuk, és kezdjük el kis lángon főzni, addig amíg a hagyma megfő. (Kb. fél óra.). Eddigre szépen besűrűsödik, és egyáltalán nem lesz savas. Ekkor adjunk hozzá sok-sok bazsalikomot.
5. A tésztát nyújtsuk ki (6-os fokozat) tegyük rá a sajtkockákat, fedjük be egy másik lap tésztával, nyomkodjuk le a sajtkockák körül és vágjuk fel.

6. Lobogó sós vízben 4-5 percig főzzük