Villányi bortúra beszámoló

Végre, eljutottam eddig, hogy megírjam a beszámolót. Megjegyzésekben páran írták, nem szeretik Villányt, mert árképzésben túlértékelt. Az elején szeretném leszögezni: a “nagyok” nagy borai valóban hajmeresztő árakon kínálják magukat. Én sosem adnék ki 3500-4000 Ft-nél többet egy üveg borra. Olyanunk van, amit ennyiért vettünk, ma pedig 12 az ára, de hát az ilyet őrizgetni kell.
Mi amolyan franciás módon borozunk, azaz szinte minden étkezéshez (este mindig), tehát tetemes mennyiség fogy. Ezt 3-4 ezer forintos kategóriából nehéz lenne finanszírozni. Így folyamatosan keressük a megfizethető (800-1500 Ft), jó minőségű, nekünk tetsző borokat, a mindennapokra. Szoktam kísérletezni olcsó import borokkal (600-1000 Ft), a kép elég vegyes, igazán jót nem egyszerű találni, fejfájást másnap már ennél sűrűbben.
Szóval Villány. Ide is azért járunk már évek óta, hogy a nem ismert neveknél kincseket találjunk. Idei őszzáró kirándulásunk első napján kb 20 tételt kóstoltunk. Nem térek ki részletesesen mindre, csak a nagyon jókra, vagy rosszakra, a valami miatt érdekes borokra.
MAUL
Maulnál kezdtünk, itt egy érdekes bort találtunk: 2006-os oportó barrique (hivatalos nevén portugieser). Érdekes elgondolás ezt a fajtát tölgyfa hordóba tenni, sajnos azt nem kérdeztem meg, mennyi időt töltött a barrique hordóban, de nem mondom, hogy segített rajta. Boregyleti társammal, Hajnival az este egy kicsit későbbi pillanatában arra a megoldásra jutottunk, hogy Maulék a tavalyi megmaradt oportó mennyiséget ezzel a trükkel akarják gyorsan értékesíteni. Kiváncsiságból egyszer úgyis mindenki megveszi, így hát hipp-hopp elfogynak a palackok. A 07-es roséjuk már palackban volt, íz alapján 06-osnak gondoltam volna. Már most elfáradt.
SZENDE
Maulék után a pincesoron Szendéék felé vettük az irányt. Az ő roséjuk már egy hónapja palackban van. Kifejezett felüdülés az előző után. Illatos, gyümölcsös, de nem tutti-frutti, könnyű, kicsi szénsavval. Pont amilyennek szeretem a rosét. Szendééké az egyik legjobb borozó, szép belső kerttel, zsíroskenyérrel, nagyterem, kemencével. Érdemes vacsorával egybekötött kóstolóra jönni hozzájuk.
MARCUS AURELIUS Néhány egyszemélyes pince után megnéztük a Marcus Aurelius borászatot. Német tulajdonos, elsősorban cseh és német piacra dolgoznak. Ászok hordós pincéjük nem Villányban van, hanem Dunabogdányba utaztatják a mustot. 2001-es, 2002-es caberneteket és pinokat kóstoltunk, befülledt, fáradt borok. Ugyanezen borok 04-s, 05-ös évjáratai acéltartályból (!) kóstolva finomak voltak, tán le kéne már őket palackozni. 3 év múlva ezek is elfáradnak. A pincét nem igazán ajánlom.
AGANCSOS
Az estét az Agancsos pince borozójában zártuk, csülökpörkölttel és 6-7-féle borral. Kovács Zoltán borai ár-érték arányban Villány élmezőnyében vannak. Az idei portugieserük fantasztikus. Még nincs palackozva, így folyóborként titokban kaptunk belőle egy kis hazavalót. Szépen hozza a fajtajelleget, mandulás, kerek, könnyen iható bor. Roséjuk is ígéretes, de ő sem volt még palackban.
Különösen ajánlom a pince 2005-ös kékfrankos barrique-ját, 1800 Ft, nagy nevek 4000-5000 is kérnének egy ilyen borért. Ide is érdemes vacsorára jönni, Zoli, a borász remekül főz, gyakran általa elejtett vadakból, és még cigányzenére is lehet mulatni.

agancsos rosé

VYLYAN
Másnap szakítottunk elveinkkel és elmentünk egy „nagyhoz” mégpedig a Vylyan borászathoz. És milyen jól tettük ezt! Ez volt az igazi kellemes csalódás. Nagy pincékben gyakori a futószalag módszer szerinti kóstoltatás, a főborász maximum elviharzik mellettünk sároskerekű terepjárójával és összepiszkítja a ruhánkat.

Itt sem kaptunk nagy ígéreteket, Ipacs Szabó István, a Vylyan pincészet főborásza nagyjából 1-1,5 órát tud ránk szánni, mondták. Ebből 3 óra kerekedett, és olyan hordóban lévő tételeket kóstoltunk, hogy csak győzzük kivárni, amíg kereskedelmi forgalomba kerülnek.
Külleme miatt érdekes bor volt a 2007-es Chardonnay, mivel a kovaföldes szűrés előtt kóstoltuk. Illat, íz rendben, csak a szemünk lett becsapva, sokkal inkább hasonlított egy limoncellóra. 07-es rosé (merlot és kadarka házasítás) már palackban volt, nekem nem tetszett. Teljesen rendben lévő bor, gyönyörű lazac szín, tutti-frutti illat, de én hiányoltam belőle a szénsavat és ízében azt az intenzív gyümölcsösséget, amit illatában ígért.
2007-es potugieser nem hozza a fajtajelleget, sokkal nehezebb, sűrűbb annál, azonban egy igen remek bor, fajtajelleg ide vagy oda. Ha 1300-1400 ft környékén adják, akkor megéri venni belőle.
2007 Kadarka: glicerines édes lecsengés, szellőzés után gyümölcsös, üde illat. A fajta nagyon kényes, nehezen termeszthető ezért az ára is igen borsos: 3000 Ft körül. Ennyit egyszerűen nem ér meg! A felét maximum.
Ittunk még 2006-os Kadarkát, és Zweigeltet. A Zweigeltjük emlékezetesen jó, kár, hogy hazánkban nem túl népszerű fajta, ezért mindenki beleteszi a küvéjébe. Így itt is a Montenuovóba kerül. Kár érte, nagyon szép bor.
És akkor jöjjenek a nagyok: 2006-os Merlot: csokoládés, konyakos illat. 15,2-es alkohol (!), amit a magas sav és tannin gyönyörűen fed. Csak akkor vesszük észre, ha megittunk egy palackkal belőle. Hatalmas potenciál, érdmes belőle eltenni pár üveggel. A pincében 3000 Ft alatt/körül lesz az ára. És ezt az árat bőven megéri!
2006-os Pinot Noir, a Merlotnál alacsonyabb alkohol 13-13,5 körül, sűrű, nagy bor, ahogy ezt a fajtát szeretem. Konyak és csoki itt is a nyerő páros.
És végül az igazán nagyok: 2006-os Shiraz és dűlőszelektált Cabernet Franc. Gyönyörűek, de ebből sokat nem fogok venni: 6-8 ezer ft körül lesznek, ha majd lepalakozzák őket (1-2 év). Hatalmas borok, főleg a Franc. Erre jó egy kóstoló legalább ilyat is iszik az ember. Nagyon különleges alkalmakra azért érdemes egy-egy ilyet kibontani.
A pincészet borai nagyon jók voltak, de mindezt felülmúlta a borász hihetetlen kedvessége, részletes magyarázatai, őszinte vallomásai egy-egy tételről. Nagyon rokonszenves az a tudatosság, precízség, ahogyan a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez hozzáállnak a cégnél.
MAYER
A második napot Mayer Mártonnál zártuk borkóstolóval egybekötött vacsorával (libamáj, libasült, törtburgonya, pároltkáposzta). Szintén az egyik legjobb ár-érték arányú borász Villányban. Roséja még nem volt, sajnos tartályból sem lehetett kóstolni, pedig nagyon vártam. 2005-ben, esküszöm, az ő roséja volt a legjobb Villányban.
A bor amiért érdemes idejönni az a Remete Cuveé (1700 Ft/palack) 2004 talán elfogyott, 2005 van inkább, egyértelműen Villány legjobb vétele. Nem is értem, hogy tudja eladni a Kopárját, majdnem 3x-os áron, mikor ez a bor annyira finom. Hozzájuk is érdemes ellátogatni, jó áron, jó borokat lehet találni.