2008-06-25

Kukoricakrémleves

Ha teljesen hűen szeretném megörökíteni ennek az ételnek a történetét, akkor egészen messzire, a 80-as évek elejére kell visszautaznom az időbe. Ekkor jártam ugyanis szüleimmel először Bulgáriában, egészen pontosan Nessebar csodás félszigetén töltöttünk el két hetet. Néhány gyomorforgató gasztronómiai emlék mellett (amelyek közrejátszottak abban, hogy 40 fokos lázzal tértem haza a nyaralásból), őrzök pár szép gasztro pillanatot is. Kisgyermekként mély nyomot hagyott bennem a mandarinos Schweppes (ezt azóta sem kapni nálunk L), a félsziget főutcájában kevert mentás üdítő, illetve egy sima, vajas-sajtos melegszendvics, amit egy nagyon erős intenzív illatú fűszerrel szórtak meg. Némi keresgélés után találtunk is ilyen fűszert, üveges, szórós kiszerelésben a helyi, leginkább üres polcokat kínáló közértben. Ez az üveg aztán évekig kitartott, anyukám legnagyobb sajnálatára, ő ugyanis irtózott a szagától (szerinte szag, szerintem illat). Ettől függetlenül apu és én rendíthetetlenül szórtuk a melegszendvicsekre. Aztán az üveg kiürült, de fűszer nevét nem sikerült kideríteni.
Most ugrunk egy bő 20 évet az időben, 2005-ben járunk, egy kertészetben. A tavaszi szellő egyszer csak a régről jól ismert illatot hozza felém, én meg csak megyek az orrom után, majd megtalálom őt, az ismeretlen fűszert. Röhej, de a nevét itt sem tudták megmondani.
Így esett, hogy névtelen növényként kellett őt elültetnem a kertben. Olykor végighúzom levelein a kezemet, majd hosszú órákig érzem a jellegzetes illatát, és ezen a szappanos kézmosás sem segít. Főzni azonban még nem főztem belőle. Talán kicsit meg is feledkeztem róla az elmúlt időszakban.
És végre elérkeztünk a történetben a tegnapi naphoz, amikor a piacon megláttam a zsenge, idei kukoricát, és ugyanabban a pillanatban eszembe jutott az ismeretlen fűszer. Egymásnak vannak teremtve, gondoltam, és egy finom, krémes levesben egyesítettem őket. Hosszas netes keresgélés után ma rátaláltam a fűszer nevére: ő a curryillatú szalmagyopár. (Helichrysum italicum.) Elsősorban levesek, mártások ízesítésére használják. Fotó, leírás
itt.

Hozzávalók: 4 cső kukorica, 3 kis fej újhagyma, diónyi vaj, só, bors, 1,5 dl tejszín

1. A kukoricákat főzzük meg sós vízben, ha megfőtt késsel vágjuk le a szemeket a csőről. A levet ne öntsük ki!
2. A hagymát vágjuk apró kockára és dinszteljük meg a vajban
3. Adjuk hozzá a kukoricát, egy kis ág szalmagyopárt, majd 2-3 perc múlva öntsünk rá kb. 1 liter főzőlevet. 15 percig főzzük enyhén gyöngyözve a levest, majd adjuk hozzá a tejszínt és turmixoljuk le
4. Friss petrezselyemmel szórjuk meg tálaláskor

19 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ilyen anyukám kertjében is van, de a nevét mi sem tudtuk. Köszi az infót.
Tejszín helyett mit lehetne még tenni bele? Azt sajnos nagyon nem szeretem.
Egyébként a hozzávalók felsorolásából éppen a gyerekkor illatú növényke maradt ki, de ez a leves különlegességéből semmit sem vesz el, gratulálok hozzá, nekem bizonyosan soha esezmeb nem jutna kukoricából levest főzni.

2 darab offtopic:
1 - mondjátok meg nekem iziben, hol lehet mogyoróhagymát venni?
2 - júliusi esküvőre milyen gyümölcsökból csinálnátok gyümölcstálat? és milyen frissítőt szolgálnátok fel? (limonádé-féleségekre gondolok)

És ezt az olasz szalmagyopárt használják vajon az olaszok?

Dolce Vita írta...

Holdhal, köszi javítom a hozzávalós listát, hiába este van...
Én még nem találkoztam vele Olaszországban, de utánanézek. azt mondanám, nem
Mogyhagyma passz, talán nagycsarnok, de én mostanában nem láttam
üdítő: mentás-narancs-citrom, melegben sztem ez az abszolút győztes, (én ebben a fodormentát szeretem, sokkal intenzívebb az íze), különlegességként: görögdinnyelé, jól lehűtve.
Tál: sárgadinnye bizti, a görög hamar összerogy, ribizli, egres?

Dolce Vita írta...

kis tejföl v. natúr joghurt esetleg

phzs írta...

A nyolcvanas évek elejének Bulgáriája nekem a Schweppes bitter lemon-t jelenti...

Dolce Vita írta...

Phzs, nekem az akkor még tú keserű volt, azóta azonban sokat iszom a horvátoknál, olaszoknál (ott van még keserű narancs is, az az igazi kedvencem) Kár, hogy egyiket sem kapni itthon

Névtelen írta...

ez valószínűleg a csubrica lesz a bolgároknál. nekem pedig a bolgár gasztroélmény a caca (sült apróhal) és a banica (a bolgár burek). meg a szófiai ljulin lakótelepen a zakuszkás (pékség). az igazán bátrak pedig igyanak bozát. nekem elég volt a szaga.

Névtelen írta...

Mogyoróhagyma lelőhely engem is érdekelne. Annyira ritkán látok (akkor is inkább termelőknél), hogy azonnal veszek egy csomót, és akkor jöhetnek a mogyoróhagymás étkek. Mondjuk, a pucolását másra bízom, főleg, ha köret státuszt kap...

Off: gratulálok a Goldenblog helyezéshez!

LepkePillangó

Névtelen írta...

Azért az vicces hogy te még a bolgároknál is az olaszt találod meg. :)

Dolce Vita írta...

Szusza!

Lehet, hogy avéremben van????? Pedig akkor még nem tudtam olaszul, sőt talán nem sok fogalmam volt az ország létezéséről

Névtelen írta...

A szag után mentél :))) Nagyon fura hogy mennyi fűszernövény van, és hogy milyen keveset ismerünk, használunk. Számomra a nagy felfedezés a nigella volt- salátákra, kenyerekbe nagyon finom, aromás, illatos.

Névtelen írta...

A csubrica az a borsikafű, avagy csombor.
Egyébként honnan derült ki, hogy szalmagyopár volt az a fűszer? (Mi volt ráírva az üvegre?)

mk

Dolce Vita írta...

MK!

Az üveg húsz éve a kukába került, és cirill betűvel volt írva.

A levél és az erőteljes curry-illat alapján találtam rá a neten+a Hozzávalók című könyvben is szerepel

Névtelen írta...

Bocs, később figyelmesebben olvastam el a sztorit.
A csubricát avagy csombort érdemes szintén kipróbálnod, nagyon szeretik a bolgárok, tényleg nem kizárt, hogy az volt az (bár a szalmagyopárt nem ismerem).

Üdv: MK

Névtelen írta...

én Németországban élek és ezért "google"-oltam.
németül hétköznapi nevén CURRYKRAUT vagy CURRYPFLANZE tehát curry füszer, de a hivatalos neve "olasz szalmavirág"

Dolce Vita írta...

Igen, ay lesz, de valójában semmi köze ahhoz a curry-hez, amit az indiaiak használnak

Névtelen írta...

A cserepes fűszernövénykék között is (a szupermarketekben árult fajtából) szokott lenni néha "currynövény" elnevezéssel, egyszer én is vettem, tényleg curry-illata van.

Mogyoróhagymát pedig a Tescoban láttam legutóbb, meg is lepődtem.

sajtkukac írta...

Én kb. két éve rozmaringként használtam ezt a fűszert a kertemből:-) Most kis segítséggel sikerült beazonosítani, úgyhogy gyorsan vennem kell egy rozmaringot :-)
Niki

andrea írta...

Szerintem is inkább a csubrica lesz a tipikus bolgár fűszer, amit egyes leírásokban a borsikafűvel azonosítanak, máshol viszont fűszerkeveréknek tartják:

http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/bulgaria.html

http://de.wikipedia.org/wiki/Tschubritza

gyögyöke írta...

szia, ez tényleg vicces, a névtelen növény, pont kukoricakrémleves receptet kerestem, amikor is... szóval én az ikeában vettem tavaly ezt a növény, mondjuk latinul rá volt írva a neve :), de mi először Korzikán találkoztunk vele (nászúton :)) és csak az illata miatt vettük meg, sajnos kiszáradt a cserépben, de még megvan :). de képzeld, ha mész a Bécsi Kapu felé az Ostrom utcában jobb oldalt Fiáth végénél találkozhatsz vele :)

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin