VKF! Nevezések

Szombaton még nyugodtan ücsörögtem a Millenáris gyepén, Gourmandula által szervezett pikniken (ahová legközelebb gyerek, férj és esti vendégek nélkül fogok érkezni, akkor hátha tudok is maradni egy kicsit), szépen lassan csordogáltak a receptek. Még vasárnap is nagyon nyugodt voltam, délután ötig, ekkor kapcsoltam ki a gépemet, összesen 22 recept érkezett. Gondoltam, mindenki nyaral, uncsi volt a téma stb. Ma reggel bekapcsoltam a gépet és majdnem szívinfarktust kaptam, most tartunk 59-nél, és a gasztro.miner-en láttam még néhányat, ami nem érkezett még el hozzám.
Aki nem küldte mailben a receptjét, kérem tegye meg, mert nehéz lesz kiválogatnom, melyik nem érkezett meg!

Elöljáróban annyit, hogy nagyon ötletes saláták érkeztek, a receptekből látom mindenki ugyanarra gondolt a saláták terén, mint én, mikor kiírtam a fordulót. Ennek nagyon örülök. Úgy látszik, a gasztroblog társadalom réges-rég túljutott a majonézes, majd görögsalátás saláta korszakon. De ez így természetes, miért is van az embernek gasztroblogja?
Gondolom, mindenki közös tudatában él a 80–as 90–es évek majonézes kukorica-, virsli-, és borsósalátája. Áruházak hidegpultjaiban ezek még ma is hódítanak. Majd, emlékeim szerint a 90-es évek közepétől, az ipari, műmajonézbe fullasztott konzervzöldségeket leváltotta A görögsaláta. És azóta nem történt túl nagy változás. Egy jó, frissen szelt zöldségekből készített görögsalátával nincs is nagy gondom, de valljuk be, nem a legötletesebb valami. A helyzetet pedig tovább rontja az, hogy a vendéglátóiparban a leggyakoribb az akár napokkal előre felszeletelt, hűtőben kiszáradt zöldségekből álló, majd egy kis szárított oregánóval bőségesen megszórt (legyen tuti biztos a fulladásos halál), alaposan sózott kertészsaláta. Fetát persze életében nem látott. A másik véglet, mikor szintén napokig állnak az alapanyagok a hűtőben, immáron összekeverve, melynek eredménye egy öszeszottyadt, itt-ott erjedésnek induló moslék. Úgy látom, ez a nagy átlag, persze a jobb éttermekben azért már képesek 4-5-féle ötletesebb salátát elkészíteni. Kár, hogy mindenhol szinte ugyanazt a négyet-ötöt.
Na de, hogy ne szomorkodjunk ennyire, ha elkészül az összefoglaló (valamikor biztos), akkor láthatjuk, hogy a saláta az az ételfajta, amelyből a legtöbb verzió létezik a világon.