DG-gála és a swing parti

Remélem, nem árulok el belső titkot, ha elmondom, hogy a DG gála előtt pár nappal kaptam egy levelet, miszerint táncolnunk kellene a séfekkel egy nyitótáncot, válasszunk, kit szeretnénk. Maradtam volna az olasz vonalnál és Faustóra szavaztam. Aztán ez egészet lefújták, de én azért a biztonság kedvéért az indulás előtt (volt még 10 percem a taxi érkezéséig) gyorsan felmentem a YouTube-ra, hogyan is kell swinget táncolni (swing zenekar játszott az este). Ezt találtam elsőre (0.31-től érdemes)


Csak reménykedni tudtam, hogy VALÓBAN törölték a programot, mivel nem készültem tornacipővel, hanem ezzel a 12 cm-s sarokkal.

Legújabb cipőkedvencem

Illetve tánctudásban is komoly hiányosságaim vannak. Ilyen szinten főleg. : ) A jó hír, tényleg törölték a nyitótáncot. Mázli, eleget nem tudtam volna inni hozzá, mert az estén a fehérbor és a rosé nagyon hamar elfogyott.
Ettől függetlenül nagyon jó hangulatú volt a gála. Az előzőhöz hasonlóan zajlott: Hotel Marriott, rendezvényterem, lenyűgöző kilátással a Dunára, a gálavacsorát kínáló éttermek mellett néhány kiállító (Giuseppe, Nespresso, Bükki sajt, Márton és lányai, Baldaszti's, Gerbeaud, Auguszt, Zazzi Cukrászda remélem, nem hagytam ki senkit sem) kóstoltatott.
A Gösser Bock-Dinig Guide Év Étterme 2010 díjra 10-en pályáztak: Alabárdos, Aranyszarvas, Bábel, Bock, Chateau Visz, Costes, Csalogány, Fausto's, Kistücsök, Onyx. Közülük A Csalogány és az Onyx nem kínált vacsorát az este, a többi 8 étterem 2-3 kóstoló különlegességgel készült. Sajnos mindet nem tudtuk megkóstolni, a tavalyihoz hasonlóan a győztesről idén is lemaradtunk (majd kiderült, hogy az egyiket kóstoltuk), viszont most a tavalyi győztes mindkét fogását meg tudtam kóstolni. Őszinte leszek, egyik sem győzött meg. A Costes két fogása: Marinált cékla kecskesajttal és dióval illetve Homár saláta, jégcsapretek escabeche wasabi majonézzel. A vékony céklalap finom édes volt, de túl erős hozzá a kecskesajt, a retek pedig a homárt nyomta el teljesen, ami akár garnéla is lehetett. (vagy legalábbis egy friss garnélának ennél sokkal több íze van)

homársaláta, az elmaradhatatlan habbal : (

Készül a marinált cékla

Nem szeretnék korlátoltnak tűnni, de annyira jó lenne, ha a hazai top éttermek, elfelejtenék végre a kötelező "habozást". Tudjátok, arra gondolok, mikor a kész étel úgy néz ki mintha vagy egy csiga mászott volna keresztül rajta, vagy a kézilány rázta rá a mosogatószeres kezét. Akkor kerüljön ilyen az ételre, ha annak van értelme, azaz íze. Itt ilyennel nem lehetett találkozni, sőt én eddig ha jól visszagondolok, egyszer ettem olyat, aminek íze is volt, a Mákban kukoricahabot. Értelemmel majmoljuk a dolgokat, plíz!
Több ételen is éreztem az estén, hogy meglehetősen ötlettelenül, nem jól kivitelezve szerepelt, a tavalyi gálán több emlékezetes fogás volt.
Amúgy az egyik legjobb fogáson, Fausto's szarvasgombás rizottóján pl. mangalicapofa figyelt. Mi scusi Fausto, ma é totalmente inutile. Teljesen felesleges volt rá, nem adatott hozzá semmit, nem is illettek össze. Csak azért mert ma divatos a mangalicapofa nem kell egy szarvasgombás risottóra rátenni. A risotto amúgy isteni volt. Ahogy állítólag a tengeri sügéres-sütőtökös ravioli is, de ebből nekünk nem jutott

A kifogásolt pofa

Gyenge volt az Alabárdos Páztrotarhonyája, rajta egyedül a kolbászchips volt nagyon finom, bár ez meg egy kicsit unalmas már. A tarhonya egy teljesen közönséges, házi tarhonyáskrumpli volt. Az étterem "Kacsarészletek lencsével" fogása ellenben finom volt, főleg a kacsa.
A mélypont a Chateau Visz által kínált sütőtökös ananászlében úszó sütőtök golyók, vastag fehér, teljesen ízmentes habbal (és ebben nem voltunk biztosak, hogy ez volt-e a "Sütőtökleves különböző textúrákkal", ha igen, tessék a díjat visszaadni : )). Ez nem, hogy különleges nem volt, de átlagos sem, inkább rossz.
Bocsánat, nem voltam túl diplomatikus, ezzel nem bántani szeretném az éttermeket, de ez az igazság.
Persze sok nagyon finom fogást is kóstoltunk, térjünk inkább rá ezekre.
Az Aranyszarvas kacsamájkrémeiből már csak annyi jutott, amennyi az üvegek alján maradt. Ezt megkaptuk, kikanalazhattuk. Volt natúr és szarvasgombás. A krémet kacsaalaplével lazították, ettől nagyon krémes, folyós lett az állaga, illetve a csontok lesütésének az íze, pörköltsége átjött a májkrémen is.

Ezt kitakarítottuk

Nálam a Kistücsök mindkét fogása jól szerepelt: "Házi kolbász diós káposztával". A diós káposztát nagyon jó ötletnek tarom, a kolbász is finom volt. Erről nincs kép, mert mire bevillant, hogy fotózni kellene, lenéztem a tányéromra és üres volt. A "Nyúldagadó sárgaborsópürével"-ben a nyúl tökéletes volt, a püré kicsit jellegtelen.

A püré lehetett volna karakteresebb

Bockék mindkét fogása kimaradt nekem: "Kóstoló a tegnapi vágásból" és "Békacomb Toulouse-Lautrec kacsamájjal". Körülöttem akik ették, dicsérték. Az este vége felé kokettáltam a kolbásszal, de túl voltam 4 macaronon és 8 maracujazselén (erről később)

Tegnap vágták

Békacomb kacsamájjal

Neki csak a füle jutott, zimmezumm

Pocakok ha beszélgetnek

A Bábel fogásait hagytam a végére, nem véletlenül, nekem ők lettek az este győztesei.

Kínálatuk: "Nyúlpástétom zölddió sajttal és céklalekvárral" illetve "Maracuja zselé levendulás robbanóscukorkával" volt. A nyúl itt is nagyon jó volt, azonban itt a lekvár is finom volt, a fogáson nem lehetett fogást találni.

Ropogós sajtlap alatt a céklalekvár

Az est csúcspontja pedig (az azért elárul valamit) a maracujazselés nyalóka volt, amit levendulás robbanóscukorkába kellett forgatni. Műhelytitkot nem árultak el, pl. mivel sűrítették a savas maracuját, a cukorról csak annyit tudtunk meg, hogy a szódabikarbónához van köze. Egyszerűen letáboroztunk mellette és egymás után ettük őket. A képet nézve most is érzem az ízét.

Látványos is volt a gőzölgő szárazjégen