Kagyló pasiknak

Egy újabb kagylós recept, ezúttal egy olyan amelyért tuti dicséretet kapunk a pasinktól. (persze, ha szereti a tengeri kütyüket) Végre nem valami zöldség magában, hanem testes, karakteres darab, sörhöz a legjobb. A friss kagyló maga is sörben főtt, ez számomra teljesen új főzési módja a feketekagylónak. Az étel készítése közben jött rögtön az ötlet, 1 receptben két recept, mivel teljesen önálló fogásként megállja a helyét a sörben főtt kagyló is. Szóval a receptet akár ennél a pontnál megszakíthatjuk és friss kenyérrel gyorsan meg is ehetjük a így az egészet. Ha ennél is különlegesebbet szeretnénk haladjunk tovább a receptben és tekerjük szalonnába a kagylót. Megéri! Nekem nagyon tetszett, az ötlet is és maga a végeredmény is.
Az eredeti receptben is szerepel a nyársra húzás. Így biztosabban egyben marad sütéskor a gombócunk és nem mellesleg nagyon mutatós is. Próbából egy adagot magában sütöttem, azaz nem nyárson, úgy sem jött szét a kagyló. A sütésnél vigyázzunk, nagyokat lő!
A recept Paul Gayler The world in bite size című könyvéből van.


Hozzávalók 2 főre: 50 dkg héjas feketekagyló, vékonyra szeletelt szalonna (azaz amit mi baconként ismerünk), 5 dl búzasör, 2 tojás, zsemlemorzsa, 1 csokor petrezselyem, só, olaj a sütéshez

1. A megpucolt kagylókat tegyük egy nagy serpenyőbe, öntsük rá a sört és nagy lángon, lefedve forraljuk amíg a kagylók kinyílnak. (kb. 3-4 perc)
2. Hagyjuk a kagylókat kihűlni, majd szedjük ki őket a héjból.
3. Tekerjünk minden kagyló köré egy darabka szalonnát. Szerintem nem kell, hogy sokszor körbeérjen rajta. Elég, ha 1x körbeéri és még félszer, hogy egyben maradjon
4. Verjük fel a tojást, sózzuk. Aprítsuk fel a petrezselymet, keverjük el a morzsával. Mártsuk először a kagylókat a tojásba, majd forgassuk meg a morzsában.
5. Húzzuk nyársra (de mint írtam, enélkül is egyben marad), bő olajban süssük ki