2011-03-06

Gyömbéres-mentás radler

Nem tudom, ki, hogyan van vele, de én egyre jobban szeretem a radlereket. Pedig, amikor először megkóstoltam a Gösser radlerét, azt mondtam, nem rossz, de köszönöm én inkább sört innék. Aztán mégis rászoktam a citromos változatra. Most elkészítettem a saját verziómat, és ezzel megtaláltam, mit fogunk inni egész nyáron. Nagyon-nagyon jó lett, karakteres és frissítő. Az alapként használt gyömbérszirup eredetileg szörpnek készült, majd hirtelen jött az ötlet, hogy próbából össze kellene keverni sörrel.

Hozzávalók 2 liter radlerhez: 1 liter víz, 8-10 dkg pucolt gyömbér, 8 dkg cukor, 2 ág menta, 1 citrom, 1 liter sör (stílszerűen Gössert használtam)

1. Facsarjuk ki a citrom levét, adjuk a vízhez, adjuk hozzá a cukrot és a citrom héját is. Forraljuk fel
2. Vegyük le a tűzről, reszeljük bele a gyömbért, adjuk hozzá a mentaágakat, hagyjuk kihűlni a levet, Majd minimum 2-3 óra állás után leszűrhetjük a gyömbéres alapot. Tegyük hűtőbe
3. Közvetlenül fogyasztás előtt keverjük fele-fele arányban sörrel

12 megjegyzés:

csuszta írta...

jááááá, gyömbér - menta, már előre szeretem az idei nyarat!!
én se voltam oda a radlerért, de amióta nem sörként iszom, hanem üdítőként, egészen más! :)
ismered a Crabbies-t, az (alkoholos) gingerbeert? itt Londonban szoktam rá, sztem egyszerűen csodás, ajándék minden kortya...

Dolce Vita írta...

Csusza, nem sajnos nem ismerem. Most kóstoltam egy belgát (ha jól emlékszem) grépfrútosat, az is nagyon jó volt

Dolce Vita írta...

bocsánat, csuszta

duende írta...

Nyáron mindig radlert iszom. Ugyanott szoktunk nyaralni a Balcsin. Legelőször el kellett magyaráznom a kiscsajszinak, mit szeretnék: fél literes pohárban 3 dl csapolt sör, 2 dl szóda, fél citrom kifacsart leve.
Következő évben már csak rám nézett és vigyorogva kérdezte: a szokásosat? :))

Dolce Vita írta...

nem vagyok egy nagy cukorrajongó, de itt rögtön feltűnt, hogy nincs benne. Kipróbálom majd én is, milyen cukor nélkül. Nekem ez a gyömbéres édes lett azért

duende írta...

Igen, én nem szoktam cukrozni. Így nagyon üdítő: egyszerre kesernyés, savanykás, nagyon finom.
Sajnos valahogy alkatilag nem bírom az édes italokat. Borokból, pezsgőből is csak a szárazak jöhetek szóba.

Joie Vivre írta...

Te már nagyon a nyárra készülsz, netán hallottál valamit róla? :-))

Dolce Vita írta...

csak vágyom rá

Tálaló írta...

Én sokáig azt hittem,hogy nem szeretem a sört.Aztán elmentünk Prágába.Az ottani barna sör szerelem volt az első pillanattól.Utána itthon is próbálgattam,de nem ízlett.Mígnem én is rákattantam a radlerre.Vagyis,hogy a sört citromos ásványvizzel keverem.Forró napokon isteni,akárcsak egy jó fröccs...Azért a férfiak tudnak valamit.Azt legalábbis,hogy mit érdemes inni.(Igaz a férjem szentségtörésnek tartja ha kedvenc sörét"felhigítom").
Csak legyen nyár így is ki fogom próbálni.

Dolce Vita írta...

Barnasört én is szeretem, egy bajom van vele (és a sörrel általában), hogy nagyon nehéz ételeket kíván maga mellé. Én legalábbis nem tudok anélkül sörözni, hogy ne ennék hozzá nagyon sok szénhidrátot

Névtelen írta...

Szia Kriszta!
A receptet szó szerint követve megcsináltam a gyömbéres cuccot, az illata isteni, de hihetetlenül csípős lett. 1:2 arányban hígítottam vízzel ill. hideg zöldteával, de még így is csíp (az ember először nem is érzi, amúgy nagyon kellemes, citromos, mentás, finom, de bizony a lenyelés után jön a gyömbér ereje).

Dolce Vita írta...

Úgy tapasztaltam, hogy a gyömbér ereje nagyban függ a frissességétől, legjobb ízlés és kóstolás alapján adagolni.

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin