Semmi horror, Marék Veronika kedves gesztenyecsaládja (a könyvespolcon) megúszta a történetet, a gesztenyés fasírtok kevésbé. Jól sikerültek, hamar fogytak. Észrevettétek, hogy az elmúlt időben ez a 3. fasírt recept. Volt kukoriácás, a napokban egy babos, most meg ez a gesztenyés. Igaz, ez annyiban különbözik az előzőektől, hogy ebben hús is van, nem tiszta zöldségfasírt. A receptet az olasz Sale e Pepe magazin októberi (amúgy új, szerintem szuper külsőt kapott a magazin) számában találtam (itt-ott módosítottam), az alapanyagok ennek megfelelően természetesen olaszosak. Bár ez itt nem meglepő. : )
A gesztenyéről két (egymással szöges ellentétben lévő) dolog jut eszembe: hideg, téli budapesti utca, vagy inkább a Nagykörút, illetve tikkasztó forróság Róma utcáin. Az első gondolom, egyértelmű, a második miért? Egyszerű, az olaszok nyáron is eszik a gesztenyét. Mikor először megláttam nem akartam hinni a szememnek, nekem a gesztenye olyan szorosan kötődik a télhez, mint a balatoni lángos a nyárhoz. 40 fok, olvadó beton (vagy évszázados kövek) és a utcasarkokon forró gesztenyét árulnak. Borzasztó! : ) egy idő után menekültem mellőlük, átmentem az utca túloldalára, mert a gesztenyesütők 2-3 méteres körzetében 5 fokkal melegebb volt.
Hozzávalók: 35 dkg darált hús (sertés és borjú vegyesen), 20 dkg gesztenye megsütve, 1 szelet fehér kenyér, 1 tojás, sok petrezselyem, 1 fej lilahagyma, 2 ek. frissen reszelt parmezán, só, bors, olaj a sütéshez1. A gesztenyéket vagdossuk be, majd áztassuk 1 órára vízbe, sütőben süssük 15-20 perc alatt puhára. (másik módszer: anyukám fent a gázon, lángelosztón süti, áztatás nélkül pár perc alatt)
2. Pucoljuk meg a gesztenyéket, villával törjük össze, keverjük el a hússal, áztatott majd kifacsart kenyérrel, felaprított hagymával, petrezselyemmel, fűszerekkel és a sajtal. (remélem, nem hagytam ki semmit)
3. Pihentessük a húst legalább 30 percet a hűtőben, majd formázzunk gombócokat, pogácsákat
4. Forró olajban süssük pirosra a gombócokat
6 megjegyzés:
Szuper ez is! Én néha jó minőségű tonhalat teszek a fasírtba a hús helyett, minden más ua. (tojás, fűszerek, áztatott kenyér stb..)
Az is nagyon jó tud lenni ;)
Mmm...ez remekül hangzik!
a tonhalasból a finom házi hamburgert szeretem a legjobban
Ááá!Imádom a gesztenyét! A vadat is, szelídet is. Ilyenkor ősszel tele van a táskám innen-onnan szedett vadgesztenyével,és alig várom,hogy a sült gesztenyeárusok is megjelenjenek az utcákon. Nehezen tudom elképzelni a gesztenye ízét fasírt formájában,de kíváncsivá tettél:)
Nekem meg az jut eszembe a gesztenyéről, mikor tavaly karácsony előtt Pesten a dán kedvesemnek vettem egy adag sült gesztenyét, mert még sosem evett (én nem vagyok oda érte). Ültünk a földalattin, bámultam kifelé, és egyszer csak gyanús lett, hogy nagyon ropog az a gesztenye...
- Te jó ég! Mit csinálsz??
- Hát azt nem mondtad, hogy a héját le kell venni...
igen, a kulturális különbségek. Bár ők diót és mogyorót sem esznek : ))))
nálunk egyszer egy holland majdnem rokon a vadast ette uborkasalátával, amit a sült húsok mellé rakott ki anyukám. Esküdött rá, hogy nagyon illenek egymáshoz, de ezt valahogy senki nem akarta leellenőrizni a családból
Megjegyzés küldése