No, de ennyit erről, miért nem frissült a blog, pedig olykor főztem magunknak is. Például ezt a fincsi halat. Eddig 2x kóstoltam a Nobu étterem emblematikus fogását, a szójaszószban pácolt alaszkai fekete tőkehalat. Aki megízleli, szerintem azonnal a rabja lesz. A külseje ropogós, mázas, szirupos, belül pedig krémes és puha a halhús. Pár hete egy nagyon hasonló halat ettünk a Kolozsi téri, szuper japán étteremben, az Okuyama No Sushi-ban, ott angolnát pácoltak ebben a szószban. Kötelező volt itthon is elkészítenem. A hal végül harcsa lett. Ezen talán még tudnék vitatkozni. Aki kóstolta a nobus tőkehalat, az biztos, azt mondja, nem a harcsa legtökéletesebb ehhez, mert nincs meg a krémessége. Aki azt még nem ette, annak nagyon fog ízleni. Én is próbáltam elvonatkoztatni a korábban kóstoltaktól, és akkor valóban nagyon különleges fogás ez harcsával is. A hozzávalókhoz viszont el kell zarándokolni egy ázsiai élelmiszereket tartó delikáteszbe.
1. A sót keverjük el 5 dl vízzel. A halat mossuk meg, bőrét nyúzzuk le, vágjuk 2 cm széles hasábokra
2. Áztassuk a sóoldatban a halat 20 percet (ezt a Nobuban mondták, így kell készíteni)
3. Vegyük ki a halakat a sóoldatból. Keverjük el a szójaszószt, olajat, mirint és a dashit, kenjük meg a halakat a páccal, tegyük tálba, fóliázzuk le, tegyük 3 napra a hűtőbe
4. Melegítsük elő a sütőt grillező fokozaton. Béleljünk ki egy tepsit alufóliával, helyezzük rá a haldarabokat, süssük 10-15 perc alatt pirosra a tetejét. Szórjuk meg szezámmaggal tálaljuk
Mi algalapba tekert rizst ettünk hozzá
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése