2012-05-07

Carbonara

Szerepelt már a blogon, de ezt gondolom, ez egy olyan alapmű, amely bírja az ismétlést. Fő kedvencem tésztában, néhány egyszerű alapanyag a lehető legtermészetesebb módon elkészítve, mégis hihetetlen karaktere van. Az elkészítése pedig pár perc. Akinek még nincs ebédötlete, ha van hozzá alapanyaga, 15 perc múlva eheti is.
Aki csak a tejszínes ferdítését ismeri, annak pedig kötelező ezt az eredeti változatot is megkóstolnia. Mindösszesen ebből áll: tojás, sózott szalonna (a húsos pancetta állítólag már a turizmus által gazdagított változat), friss fekete bors (nem zöld, piros, főleg nem fehér!), só, és egy kis parmezán meg pecorino (a politikai korrektség kedvéért ez is-az is), 1 gerezd fokhagyma, szigorúan csak egyben, egy minimális íz kedvéért és a tészta. Próbáljátok ki!
És egy programajánló: a napokban nyitotta meg kapuit a hazai olaszosok egyik fő intézményének, a Studio Italia-nak a főzőiskolája.  Május 15-én, kedden este velem lehet főzni. Rég nem vállaltam már ilyen tanfolyamot, mivel a gyerekekkel nehezen egyeztethető össze az esti program (azaz egyáltalán nem akarom összeegyeztetni, 4 után csak a manóké vagyok), de mivel itt minden annyira szívvel-lélekkel Olaszországról szól, nagyon örültem a megkeresésnek és elfogadtam a felkérést.
Témánk a dieta mediterranea lesz, amely szó szerint mediterrán diétát takar, de szerencsére semmi köze a kalóriaszámláláshoz és a párolt répához. Helyette igazi olaszos hangulatban, kötetlenül beszélünk (főleg én sokat) arról az étkezési kultúráról, amely meghódította az egész világot, közben pedig elkészítünk egy finom menüt, amely északról indulva egészen Szicíliáig jutva egy-egy pontot kiemel az olasz konyhakultúrából. Ez volt a legnehezebb kérdés, melyik legyen az az öt étel.

1. A spagettinek tegyünk fel egy nagy fazékban vizet forralni, mikor felforrt a víz, sózzuk
2. A felkockázott szalonnát süssük zsírjára az egész fokhagymagerezddel együtt, majd a fokhagymát dobjuk ki belőle
3.  Fejenként egy tojást verjünk fel enyhén, szórjuk meg bőven (nagyon bőven) frissen őrölt borssal, adjunk hozzá kevés sót, egy-egy csapott tk. frissen reszelt parmezánt és pecorinót
4. A tésztát dobjuk a lobogó vízbe, mikor megfőtt szűrjük le, szedjük azonnal a szalonnás serpenyőbe és öntsük rá a tojást, keverjük el, rögtön fogyasszuk

12 megjegyzés:

duende írta...

Imádom. És épp most fő a tűzhelyen a spagetti! :)) (Bár én most egy magyarosított verziót készítek, maradékból.)

Dolce Vita írta...

: ) gondoltam is Rád miközben írtam a szöveget, akartam írni, "ahogy Duende mondaná, ez az étel csak etet, nem akar mást"

chriesi írta...

Szintén zenész! :)

duende írta...

:)

Góczán Krisztina írta...

Kriszta, de jó, hogy említetted a főzősulit! Ott a helyem! :) Találkozunk!

Névtelen írta...

Itt a dieta nem inkabb etrendet jelent? Augy nagyon jol hangzik.
Agi

Giona81 írta...

Vééégreee !!!
Itthon mindig hülyének néznek mikor az étteremben (olaszban is) megkérdezem, hogy van e a carbonara-ban tejszín, és ha igen választ kapok, akkor köszi, inkább mást választok. :)
Köszönöm, hogy nem vagyok ufó ! (csak gasztrosznob ??? :D)

Ági írta...

A Vapiano-ban ettem ilyet utoljára, szemem előtt készítették el, nagyon finom volt. Ha jól emlékszem nem volt ott sem benne tejszín, bár úgy rémlik vmi kis szaftos dolog került rá. Azt hiszem megint ennem kellene ott egy ilyet;)vagy inkább megkóstolom ezt a verziót...;))

Névtelen írta...

Én is így csinálom, csak a tojásnak csak a sárgájával. Ezért készül nálunk annyi pavlova... :) Imádjuk. A gyerekeim nem is szeretik a tejszínes változatokat.

Az amatőr hagyományörző írta...

Lenyűgöző ezen étel egyszerűsége és ebben rejlik nagyszerű mivolta...és hamisítatlan ízvilága ! Tudom ez már közhelynek hangzik de, az ételhazugságnál csak egy még súlyosabb van, a hamis prófétaság, amely olyan mint az ételhamisítás...és itt következik a kutyulás .Persze a pokolba vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve és az enyhébb változatban csak egy kevés tejszínt öntenek hozzá /aminek régebben tudatlan koromban én is híve voltam/,de az igazi merényletnél carbonara port használnak , gépsonkával!Na ezen szentségtörések elkerülése végett érdemes ilyen posztokat olvasgatni ,és az ezekben közölteket megszívlelni,magunkáévá tenni, a hagyományokhoz hűen továbbadni. A filozofálás nem kenyerem ,de ezen poszt kiválóságát csak a leírtakon keresztül tudtam méltatni !

Névtelen írta...

De kár, hogy mikor én jártam a Studio-ba, még nem volt ilyen kis főzőcske :). Sok sikert hozzá, tutkó nagyon népszerű lesz!
Zsófi

Regina írta...

Szuper recept! Én ezt még szoktam tuningolni azzal, hogy kis lapos fészket csinálok belőle és forró olajban kisütöm mindkét oldalát. Isteni :)

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin