Czifray projekt I.: aszalt szilva rántva

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán a Bűvös szakács által rendezett Czifray-versenynél, amelynek első fordulóján én is indultam, a kicsit rázósan induló, de szép eredményt elérő csicsóka szuflémmal. Itt hallottam először a Czifray szakácskönyvről. Kezembe idén nyáron vehettem a könyvet, igaz, csak másolt formában (ha minden igaz, pár hét múlva újra lehet kapni a boltokban). A 600 receptet tartalmazó szakácskönyvet 1816-ban adták ki először, összesen 9 kiadást élt meg, a receptek bővültek benne.
Azt kell, hogy mondjam, a mű jóval több, mint gasztrotörténeti érdekesség, 100%-ban használható szakácskönyv ma is. Szakácskönyv régen varázsolt el ennyire, pedig egy darab kép sincs benne (a minden recepthez tartozó szép fotó, nekem fontos szempont, el sem olvasok olyan recepteket, amelyhez nincsen kép). Viszont bárhol is ütöm fel a könyvet, olyan zseniális recepteket találok benne, mint pl. ez az aszalt szilva rántva (368. cikkely).
Még a nyáron elhatároztam, hogy sok-sok receptet kipróbálok belőle, de csak most jött el az idő: az én könyvem leadva, idei fotós munkák letudva (idén már többszörösen volt karácsony és szilveszter nálunk), innentől jön a blogon az igazi örömfőzés! Az elmúlt időben amúgy is rengeteg kipróbálandó receptet gyűjtöttem össze. Egy része Czifray projekt néven fut majd a blogon. Kicsit hasonló módon, mint Julie Powell, leporolok egy régi könyvet, megfőzöm a receptjeit és ezekről természetesen beszámolok (persze képekkel). Azt nem ígérem, hogy mind a 600 receptet bemutatom, főleg nem egy év leforgása alatt, de rendszeresen lesznek Czifray receptek. Megtaláltam benne a limoncellót is!

Aszalt szilva rántva

Téli, szutykos időben, mint ez a mai is ideális nassolnivaló. Zseniális ötlet, az íze pedig mennyei. A recepten annyit módosítottam, hogy őrölt fahéjat is szórtam a tésztába. Nem rontott rajta, sőt! A recept nem írta, milyen borral készüljön a tészta. Én most vöröset használtam, fehérrel kicsit szebb színű lesz a tészta, de kisütve szerintem már nem számít. Biztos vagyok benne, hogy almadarabkák és magozott meggyszemek is nagyon jól éreznék magukat ebben a bundában.

Hozzávalók: 20 dkg puha, magozott aszalt szilva, 10 dkg egész mandula, 5 evőkanál liszt, két evőkanál porcukor, száraz vörösbor, olaj a sütéshez, plusz porcukor tálaláshoz

1. Minden szilvába tegyünk egy szem mandulát
2. Keverjük el a lisztet a porcukorral, öntsünk hozzá annyi bort, hogy sűrű, de folyékony tésztát kapjunk. Keverjük el csomómentesen
3. Mártsuk meg a szilvákat a tésztában, bő, forró olajban süssük szép ropogósra őket
4. Hintsük meg porcukorral, melegen tálaljuk