2010-05-26

A pici toszkán

A bejegyzés nem az olasz tartomány egy alacsonyra nőtt lakosáról fog szólni, hanem a helyi jellegzetes tésztáról. A pici (ejtsd: pícsi) Siena környékén a legelterjedtebb, de muszáj megjegyeznem, hogy két tartománnyal feljebb, Venetóban bigoli (ejtsd: bigoli) néven ismerik ugyanezt a tésztát és gyakran készítik vadkacsaraguval (all'anatra). A pici tojás nélkül készül, lisztből, vízből és sóból áll. Neve a nyújtó mozdulatból ered appiciare (ennek nem írnám le a kiejtését : ), gyakorlatilag a gyurmakukac nyújtásához hasonló mozdulat enyhe húzással. A pici a kézi készítésből következően nem lukas és ideális esetben kb. 30 cm hosszú, tehát hosszabb, mint a spagetti. Mivel tojás nélkül készül (már az etruszkok óta!) tipikus szegény étel, egy kis olajjal locsolva, fokhagymával ízesítve (all'aglione) vagy borssal és kevés sajttal szórva (cacio e pepe) gyakran került parasztcsaládok asztalára. A tészta elég vaskos nagyon jól bírja a nehéz, húsos, kolbászos ragukat. Most rozmaringos-zsályás birkaragut készítettem hozzá (a birka a már korábban bemutatott majdnem bárány maradéka), nagyobbik gyerekem azt mondta "Anya, ez életem legjobb spagettije". A kicsi csak azért nem mondta, mert nem tud még beszélni. : ) Tényleg iszonyú finom volt, szegény kutyuk csak nyújtogatták az orrukat a teraszasztal körül, de egy falat sem jutott nekik. Legközelebb vendégek kapják, de saját tésztával, ezt most a Lidlben vettem.

Hozzávalók: 30 dkg zsírosabb birka/bárányhús (az sem baj ha akad egy csont hozzá), 1 dl száraz fehérbor, 400 gr konzerv paradicsom, 1 szál sárgarépa, 2 gerezd fokhagyma, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 ág rozmaring, 8-10 levél zsálya, só, bors, olívaolaj, 40 dkg pici

1. Vágjuk a húst egész apró kockákra (2-3mm)
2. Ha van csontunk, pirítsuk meg olívaolajon, adjuk hozzá a felkockázott hagymát a rozmaringot és a pucolt, lereszelt répát. Pirítsuk az egészet tovább, nem baj, ha odakap. Ha nincs csontunk, az olajjal és a hagymával indítsunk
3. Adjunk hozzá a felaprított húst, pirítsuk kissé oda, majd öntsük fel a borral és a paradicsommal, adjuk hozzá a zsályát, a felaprított fokhagymát, sózzuk, borsozzuk és takarékon főzzük 2-2,5 órán át a szószt
4. Frissen kifőzött tésztával (sokáig kell főzni a picit), kevés parmezán vagy pecorino sajttal szórva tálaljuk

7 megjegyzés:

Morzsa írta...

A férjem ilyet evett Montalcinoban egy pici kis trattoriában. Fokhagymásan, azóta megszállottja. Akkor megegyeztünk, hogy a legegyszerűbb sokszor a legjobb is...

Unknown írta...

Írd má' le a kiejtését naaaaa! :DDD

Dolce Vita írta...

én ilyet nem mondok : ))

GasztroRéka írta...

Működhet vaddisznóval is? Tudom,hogy az olaszok esznek vaddisznót,csak konkrétan nem tudom mihez.
Te is szereztél vitorlás jogosítványt? Jó,hogy épségben megúsztátok a mostani időjárás mellett!

Névtelen írta...

Kriszta,
ezt a ki nem ejtendő szót honnan vetted? Mer' a toszkán uram aszonta, még sosem hallotta :-)
A többi tényleg létező, és nagyon finom! Főleg a fokhagymás nálunk is nagy kedvenc (azt is csinálok ma ebédre csípősen, köszi az ötletet)!

Orsi

Dolce Vita írta...

Réka!

igen, abszolút működik vaddisznóval is!

Orsi!
dialektus, ezt nem írtam a posztban


c'è la fase da cui questa pasta prende il nome....infatti quaggiù in toscana affusolare assottigliando un materiale si dice "appiciare","fare il picio"......

Névtelen írta...

Köszi a továbbképzést! Átadtam :-)

Orsi

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin