2010-07-05

Tuning tészta

A gyerekek élnek-halnak a paradicsomos spagettiért. Amúgy nálunk a tészta általános neve a spagetti, mert Ádám csak ezt hajlandó megenni. Esszük a rövid spagettit, a lukacsos spagettit, a kagyló alakú spagettit vagy a masni spagettit. Bár a gyereknek valami gyanús, már az első alkalmakkor is nehéz volt meggyőzni, hogy "hidd el, ezt a rövid tésztát is spagettinek hívják", illetve van, hogy követeli az igazi, tekerős spagettit. Amúgy ő már szépen tekeri egyedül is, inkább Kristóf miatt (akit etetni már nem lehet) kell könnyebben ehető tésztát választanom.
Feltét terén nincs nagy vita (arról meg nem tud, hogy gyakran beleturmixolok egy cukkinit, répát vagy padlizsánt a szószba), mindent visz a (folyós) paradicsomos szósz. Paradicsomdarab nem lehet benne. Akinek nincs gyereke, ennek az egyszerű ételnek a kapcsán kis bepillantást kaphat abba, hogy a kicsik mennyire megrögzöttek, nekünk meg milyen találékonynak kell lennünk, hogy elérjük, amit akarunk. A halat pl. mostanában húsnak hívják nálunk, úgy megeszi simán, ha azt mondom, hal, hallani sem akar róla.
Aztán van egy férj is, aki meg nem akar a héten 3-szor sima, paradicsomos szószt enni. Neki készült ez a feljavított, fűszeresebb, karakteresebb változat, úgy, hogy csak a tányérjában kevertem el a már paradicsomos tésztát a plusz hozzávalókkal.

Hozzávalók: paradicsomszósz, 4 db szárított paradicsom, 2 db szardella, 1 evőkanál olívabogyó, 1 evőkanál kapribogyó, 2 gerezd fokhagyma, 1 szárított erős paprika, olívaolaj, friss oregánó

1. Csíkozzuk fel a szárított paradicsomot, a szardellát, daraboljuk fel a paprikát, a fokhagymát, olívabogyót
2. Keverjük el az olajjal, kapribogyóval, vágott oregánóval
3. A tésztát keverjük el paradicsomszósszal, majd a plusz feltétekkel


Ő pedig a 4 hónapos Anna, Zsé kislánya. A múlt héten járt nálunk 2x is vendégségben. A hihetetlen kék szemek mellett a combokat is tessék figyelni! : )

7 megjegyzés:

Anna írta...

Cuki a bébi. A kajás kép meg most nagyon tetszik...

Csatni írta...

Dettó ez készült nálunk!Mint makrobiós köret!(http://csatni.blogspot.com/2010/07/nyari-menu-1.html)
A tészta univerzális!

Anita írta...

Gyerekek és az evés! Mennyire igaz!
Nálunk először csak simán kéri a tésztát, és kb. a második kistányérnyi után jöhet már szósz is. Az lehet bármilyen, a lényeg, hogy üresen is ehessen a tésztából!

Névtelen írta...

Kedves Dolce Vita!

Pár napja bukkantam "Rád", és azóta csak ámulok bámulok, hihetetlenül tetszik amit csinálsz! A grafika szuper, a képek csodálatosak, az írások és ételek hibátlanok. Annyira örülök neked mert egy olasz férj mellett jól jönnek az új receptek ízek. Fejben már lefőztem szeptemberig mindent! Lassan nekiállok gyakorlatban is. Kár, hogy nincs anyósom, mert hazavágnám a "mamma" főzőtudományát a recepteiddel! :))

Minden jót és sok receptet még nekünk!

Anita

Dolce Vita írta...

Anita!

ez kedves! : ) örülök, hogy tetszik az oldal, most jön egy rövid pihi, aztán jönnek a receptek

Ildikó írta...

Én kb. 2 hete találtam Rád és azóta a Tökéletes kenyeret minden nap elkészítettem. Gyönyörűek a fotók, a receptek elgondolkodtatnak és cselekvésre késztetnek.
Az én gyerekeim is válogatósak, pl. ha borsó fordul elő egy ételben a nagyobbik csak akkor eszi meg, ha hozzáteszem, hogy "ez nem sima borsó, ez cukorborsó":-)Legutóbb a fokhagymakrémlevestől borult ki, aminek a tetején úszkált egy kis friss kakukkfű. Én balga, kérdésére válaszolva elmondtam, hogy kakukkfű, na attól kezdve állt a bál, hogy hogy képzelem, hogy füvet teszek a levesbe, arról nem is beszélve, hogy mi köze a fűnek a kakukkhoz.:-D

Zsé írta...

Itt még nem is köszöntem meg, NAGY PUSZI a képekért, azóta is ezekben gyönyörködöm:))) Szóval kösz.

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin