
Bizony, bizony a számomra olasz magazinokból ismert bavarese (amely a panna cottától annyiban tér el, hogy tojás is van benne) 180 évvel ezelőtt ismert volt hazánkban. Sőt a könyv telis-tele van finom pudingokkal, pohárkrémekkel, általában aludt lé, vagy szulc (ital, lé) néven (citromos, mandulás, ribizlis, vaníliás, epres, meggyes, tokajis). Elsőre ezt a kávésat választottam, amely eredeti nevén kávé szulc, téjsűrűvel (209. oldal), azaz tejszínnel. A recept eredetije vizahólyaggal van sűrítve zselatin helyett. A vizahólyag vízzel vegyítve kocsonyásodik, ma borderítésre használják. Én ezt zselatinra cseréltem.
Hozzávalók 4 db 1 dl formához: 3 dl tejszín, 1 dl frissen főzött eszpresszó, cukor ízlés szerint, 3 tojás sárgája, 1 tasak színtelen tortazselé (amelyet a gyártó 2,5 dl folyadékhoz ajánl)
1. A cukrot elkevertem a tojássárgákkal, hozzáadtam a zseltinport és a tejszínt, majd a kicsit kihűlt kávét
2. Alaposan összekevertem
3. Takarék lángon, folyamatosan keverve sűrűsödésik melegítettem (ne forrjon, mert akkor kicsapódhat a tojás)
4. Formákba töltöttem, hűtőbe raktam
Tipp: esetleg tálaláskor kiegészíthetjük egy kis olvasztott, vajjal kevert, magas kakaótartalmú csokoládéval

































