2009-01-08

Halleves rukolával

Egyáltalán nem vagyok nagy leveses, ha hetekig nem ennék eme ételféleségből, az sem tűnne fel. Van azért néhány kedvencem: mint pl. az édesköményleves, a joghurtos brokkolileves, vagy a paradicsomos lencseleves. Ez a fehér halleves az első kanál után felkerült a kedvencek listájára, mégpedig annak az élére. (azaz a paradicsomos tengeri hallevessel (a képért bocs, ez az egyik első ételfotóm) vetekszik a dobogó legfelsőbb fokáért)
Sógornőm készítette karácsonykor, én pedig tegnap némi módosítással leutánoztam, és vacsora előtt gyorsan megörökítettem. Tessék engem is utánozni, és hetente minimum 1x halat enni! Legyen ez az első gasztro-irányadás 2009-re.
Az alaplevet senki ne lustálkodja el! Aki kockából szeretné megúszni, inkább hozzá se lásson a leves elkészítéséhez, kár a halért. Remélem, ezt felesleges is mondanom, és minden kedves olvasó személyes sértésnek érzi ezt a feltételezést.
Az alaplevet elkészíthetjük előre, a halakat azonban frissen főzzük a levesbe, 3-4 percnél ne tovább!

Hozzávalók: 30 dkg friss rák páncéllal, 25 dkg lazacfilé, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 kis fej zeller, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg rukola, olívaolaj, 1 evőkanál tejszín (semmiképp sem több), 2 dl száraz fehérbor, 2 szelet fehérkenyér, só, bors

1. A rákokat megmosom, megpucolom, a páncélt és a fejeket (a nagycsarnokos friss garnéla fej nélküli) olívaolajon pirítani kezdem egy gerezd fokhagymával
2. Hozzáöntök 1 dl fehérbort, hozzáadom a megpucolt feldarabolt zöldségeket, felöntöm 8 dl vízzel és lefedve 3/4 órát forralom. Ezzel kész is az alaplé
3. Leszűröm a levet, adok hozzá 1 evőkanál tejszínt, fél dl fehérbort és a pucolt rákokat és felkockázott lazacot. 3 percig főzöm
4. A fokhagymás olajon kenyérkockát pirítok. A levest a kenyérkockával és rukolával tálalom

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tudom, hogy te inkább a tengeri halakat részesíted előnyben, de jelentem a mi családunk nagyon is jól áll a halfogyasztással, ráadásul mi sok harcsát, pontyot is eszünk ám! Ez a típusú leves nekem nagyon bejön, foglak utánozni.

Unknown írta...

Kicsit félrevezető a bejegyzésed címe. Nekem ez így a recepted alapján inkább rákleves, hisz semmi halgerinc, haluszony vagy halfej nem került az alaplébe. Épp ezért is szoktam mindig egész halat venni (jó, lazacot spec. nem veszek egészben ;) ), s otthon magam filézem ki, hogy a "hulladékokból" szép halalaplevet tudjak főzni - legyen az leveshez vagy mártáshoz. Egyébként ilyen rengeteg zöldséget sem teszek bele az alaplébe, mert elnyomná a hal ízét - ill. én a hal ízét szeretném kihozni, amihez elég egy kis hagyma, egy rövid darab póréhagyma, kevés fokhagyma, némi angolzeller és kevés kakukkfű + petrezselyem. A sok zöldség közé egyébként csodálom, hogy nem került nálad édesköménygumó.
A kocka mellett a bolti halalaplevet sem ajánlom, hisz számomra érthetetlen, hogy mitől marad olyan híg az üvegben a lé, mikor a hal maradékaiból főzött alaplevem hidegen rendre kocsonyát eredményez.

Dolce Vita írta...

Ági!

Harcsát mi is sokat, nagyon szeretem. A harcsapaprikás az egyik nagy kedvencem, és Ádámé is. Pontyot csak karácsonykor szoktunk. Nálam idén heti 2x-i halevés a kitűzött cél, bár azért tavaly sem mindig tudtuk tartani a heti egyet.

Beatbull!
Este 10-kor erre a névre futotta. : ) Azért mégiscsak halleves, hiszen nem tyúkból főtt. A zöldség nem olyan sok, hogy elvinné az ízét, nagyon finom, próbáld ki! Az édeskömény jó ötlet, azért nem került bele, mert nem volt itthon

Névtelen írta...

szia!

kimaradt, hogy mennyi viz kell az alaplebe... az 1 dl bor azert eleg kevesnek tunik :-)) A masik kerdesem, hogy a zoldsegeket ugye vissza lehet tenni bele a vegen? sajnalnam kidobni..

udv
Agi

Dolce Vita írta...

köszi, tényleg kimaradt. javítom. Nem raknám vissza, nem illik bele. A sárgákat megettük, a többi ment a kutyuknak. nekik is kell a vitamin : )

Melinda írta...

Tudom,hogy elsősorban az olasz ételeket kedveled,és a blogod is erről szól,és sok recepted a mi családunkban is kedvenc lett,de elég sok tengeri halat-rákot használsz,ami vidéken nehezen,vagy sehogy sem beszerezhető,ha pedig van,az nagyon drága. Ilyenkor egy kicsit kellemetlenül érint,hogy én ezt nem tudom megfizetni. Persze ez az én problémám,de szívesen olvasnék olyan halas recepteket,ami elérhető alapanyagokból készül.

huppancs írta...

ugyanolyan ezüst étkészletünk lenne?:O
:)))

Dolce Vita írta...

Melinda!

Igazad van tengeri hal valóban drága és itthon nehezen hozzáférhető. Frisset a fővároson kívül nem is nagyon kapni. Mivel ritka és nálunk nem ismert dolgok ezek, ezért igyekszem minél több felhasználási módot bemutatni. Ha máskor nem is, de egy-egy különleges alkalomra készülve, remélem, azért hasznát veszed ezeknek a recepteknek is. Olcsó tengeri hal nem nagyon létezik, azaz nem nálunk max. a tengerpartokon.: (

Huppancs!
Nekem ebből egy darab van, az ecserin vettem fozózáshoz. Ha ilyen készleted van akkor én jó irigy vagyok

huppancs írta...

Ne legyél:) örökség a nagymamától:)
A legutolsó posztomban kicsit lehet is látni a wellingtőn bélszínnél:)

A hal árakról annyit, hogy én pont a 3200ftos ár miatt döntöttem, hogy miért menjek az állítólagos friss halért a vásárcsarnokba, mikor a törökbálinti metroban 1900ért szintén ugyanolyan frisset kapok?:S nem könnyű itthon kifogni jót, én ott megadtam a bizalmat:)

Dolce Vita írta...

Huppancs!

Igazad van, ritkán én is veszek ott (pedig még közelebb is van, mint a Nagycsarnok). Kagyló ott 700 ft körül van, csarnokban 1300.
Láttam a készletet, sztem nem teljesen ugyanaz, a Tiéd díszesebb. A bélszín meg gyönyörű, sosem sütöttem még tésztában

huppancs írta...

Oh,köszönöm:) Én pedig gratulálok a bejutáshoz:)

Ricardo írta...

A Metro-ban lehet úgy vásárolni, hogy a kártyaszámot diktálja be az ember, vagy mindenképpen ott kell, hogy legyen a kártya is? Szívesen kimennék a hétvégén, de Apuék kártyája nincs nálam.

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin