Narancsos-diós kalács

Narancsillat lengte be a lakást egész hétvégén. Végre, végre maradt nekem is egy rekesz a szicíliai narancsból, így lekvárt főztem, kandíroztam, facsartam, turmixoltam egész nap. És sütöttem egy zseniális kalácsot. A recept a Sale e Pepe, olasz gasztromagazin jubileumi számából való, szinte módosítás nélkül sütöttem meg, óó, ha lehetne ízeket közvetíteni. De talán látszik is rajta. Gazdag, ízes, tökéletes állagú kalács, ne spóroljátok le a hosszú kelesztést, ettől lesz ilyen finom.

A kalács mellett eszelős mennyiségű narancshéjat kandíroztam, és kétféle lekvárt készítettem, narancsos radleret ittam (1 narancs leve, 1 dl sör, 0,5 dl szóda), szicíliai narancssalátát ettem, nagyjából így telt a hétvégém. (persze sokat koriztam, ééés már tudok egy ugrást is, igaz még csak fél fordulat, de ugrás, 0 lábam van a jégen)

Hozzávalók: 55 dkg liszt, 4 tojás sárgája, 12 dkg vaj, 8 dkg cukor,1 dl víz, 1,2 dl tej, 10 dkg dió, 15 dkg kandírozott narancshéj, 3 dl narancslekvár, 7 gr szárított élesztő, 1 narancs héja

1. 12 dkg lisztet keverjünk el 1 dl vízzel és az élesztővel, hagyjuk kelni szobahőmérsékleten 45 percet
2. Szitáljuk hozzá a többi lisztet, adjuk hozzá a cukrot, a lágy vajat, 3 tojás sárgáját, a tejet, a narancs lereszelt héját.Gyúrjuk alaposan át a tésztát, dagasszuk, míg lágy kalácstésztát kapunk. Kelesszük 2-2,5 órán át. (viszonylag későn fog megindulni a kelés)
3. Szedjük ketté a tésztát, lisztezett felületen nyújtsuk ki mindkét darabot egészen vékonyra (kb. 40x30 cm téglalapnak), kenjük meg lekvárral, szórjuk meg durvára tört dióval és aprított, kandírozott narancshéjjal.
4. Tekerjük fel, majd vágjuk 8 felé a rudakat, tegyük őket kivajazott, lisztezett sütőformába (28 cm-s, kivehető aljú, kerek tortaformát használtam) kelesszük újabb 40 percet, kenjük meg 1 ek. vízzel elkevert tojássárgájával és süssük 200 fokra előmelegített sütőben 25-30 percet. (ha nagyon pirulna a teteje, alufóliával takarjuk le)

 Kandírozott narancshéj: a kezeletlen héjú narancs héját vágjuk vékony csíkokra, azonos mennyiségű cukorral, és annyi vízzel, amennyi bőven ellepi kezdjük el lassan forralva főzni. Főzzük 1-1,5 órán át, a szirup eddig szépen besűrűsödik, forrón üvegezzük, dunsztoljuk. Süteményekhez használjuk.

Narancslekvárból kétfélét főztem, egyet kevés cukorral, turmixolva. Ez hasonlít jobban a mi lekvár fogalmunkhoz, lehet bőven enni, sütire, palacsintára, kenyérre, kalácsra kenni. Ehhez 5 kg narancs kicsivel több, mint a felét hámoztam, a húst daraboltam. A többi narancsot a héjával együtt daraboltam. 1 kg cukrot adtam hozzá. Főztem 30 percet, botmixerrel átturmixoltam, főztem tovább 1 órát. Melegen üvegeztem, dunsztoltam.
A másik recept a klasszikus angol marmalade könnyített változata. Képtelen voltam a narancs súlyához képest 2x-es mennyiségű cukrot adni. Nagyjából azonos mennyiség volt a gyümölcs és a cukor (picivel több a gyümölcs, de így is nagyon édes, szirupos lett. De finom!) 70 dkg narancsot (ez 3 nagy szem héjával) negyedeltem, majd vékony csíkokra vágtam. hozzáadtam 4 dl vizet és 60 dkg cukrot. Forraltam 1,5 órán át, olykor megkevertem, a végé hozzáfacsartam 1 citrom levét. Melegen üvegeztem, dunsztoltam. Sűrű, szirupos, darabos lekvár, pl.: fagyikhoz

Borítómumus

Érkezett arra kérés, hogy olvasnátok egy kis háttérinfót a könyvről. Egy könyv készítésénél szerintem az egyik legnehezebb feladat a borító sorsa felől dönteni. Minket idén sem került el a borítómumus, határidők által vészesen szorongatva állt elő az a helyzet, hogy A elvetve, B tetszik, de sokan nem értik mi az, és nincs még C verzió, pedig muszáj valamit kitalálni, üres címlappal csak nem jelenhet meg a könyv. (volt mikor azt mondtam, nem lesz rajta semmi).
Az egész könyv készítés közben folyamatosan élt a fejemben, hogyan kell kinéznie, mit milyenre szeretnék, és sikerült is megvalósítani. Itt hever előttem jelenleg még ívekben, kupacban a kinyomott könyv, ahogy nézem, (jelenleg még) nem változtatnék rajta semmit, majd fél év múlva : ). A borítón szeptember körül kezdtem el gondolkozni és ekkor született meg pikk-pakk az A verzió. Simán. Csodálkoztam is, hogy ilyen egyszerűen megúsztam a dolgot.

Majd jött a vita róla, nincs kapcsolat a cím és a kép között, mik ezek az üvegcsék, szerintük a só az nem természetes (fűszersók vannak a képen)..., nem lesz ez jó. Illetve a cím sem jó. Az egy dolog, hogy van némi következetesség az előző könyv (Dolce Vita Magyarországon) és a mostani címe között (Dolce Vita természetesen), de ezt sokan, akik nem ismerik a blogot, az előző könyvet, nem fogják érteni. A Dolce Vita szó az előző könyvnél egyértleműen az olasz konyhára utalt azoknál is, akik a blogot nem ismerték, ebben az esetben azonban a Dolce Vita szónak tényleg nem sok köze van az üvegcsékhez. Megadtam magam, bár az üvegcsék után sírtam még egyet, ma azonban látom már, hogy a könyv egésze sokkal egységesebb a végleges borítóval. (a könyvben belül természetesen szerepel a kép)
Ekkor elkezdődött egy hosszas vita, mi is egy szakácskönyv borítójának a szerepe, minden infót azonnal át kell adnia, mint egy óriásplakátnak, amely előtt elsuhanunk, vagy elég ha egy hangulatot sugall, figyelemfelkeltő, amitől az olvasó kézbe veszi, ezután úgyis belelapoz a könyvbe. Majd ennek eredményeként született meg a B és a C változat (ez a végleges, amit már láttatok).
Én a kettő közül nehezen tudtam volna választani. Mindkettő nagyon tetszik, más-más okokból. A mérleg nyelve azért billent a serpenyős kép javára, mert volt néhány tesztalany, aki nem értette első látásra ezt a "lábas-menős" képet. (a legdurvább: "...talán valami túrós dolog?" : ))). A vita itt le is zárult. Röviden (?) ennyi zajlott le egy hónap alatt. Most pedig remélem, már kötik. A nyomás két napja készen van

Elkészült az első ív

Színek állítgatása a nyomdában

Azért hoztam egy receptet is, egy gyorsan elkészíthető, egyszerű harapnivalót. Náluk a fiúk most nagyon szeretik: szalonnás-kukoricás muffin. Sör mellé kártyapartira, forralt bor mellé csak úgy a fotelba, szánkózás (?) után, vendégségbe egyaránt jól működik.

Hozzávalók 12 muffinhoz: 30 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 tojás, 1 dl tejföl, 1 dl tej, 20 dkg kolozsvári szalonna, 1 fej lilahagyma, 20 dkg főtt, morzsolt (konzerv) kukorica, 5 dkg gouda sajt, só, bors, fél tasak sütőpor

1. A sütőt melegítsük elő 200 fokon. A szalonnát vágjuk kis kockákra, süssük zsírjára, mikor már majdnem kész, adjuk hozzá a felkockázott hagymát is, ezt 1-2 percig fonnyasszuk, majd adjuk hozzá a kukoricát is.
2. A vajat olvasszuk meg, keverjük össze a tészta összes hozzávalóját, a szalonnás-hagymás keveréket a végén adjuk hozzá.
3. Muffinpapírokkal béleljünk ki 12 muffinformát, osszuk szét a tésztát, majd kb. 35 perc alatt süssük készre.

Az 500 éves recept, azaz hogyan készítsünk olasz szalámit otthon

Kolbász, szalámi kérdésnél azt hiszem elkerülhetetlen, hogy újra és újra előhozzam kedvenc témám, amelyen szörnyülködni tudok, hiszen a tudatos vásárlás egyik legnehezebb pontja a felvágott kérdés. Sok év kellett ahhoz, hogy leszokjunk róla. Étkezésünk (sok családhoz hasonlóan) így alakul: naponta 1x szoktunk főtt ételt enni, ebédre. Ok, ez megoldható, elkerülhető a szemét, ha mindent magunk készítünk és nem veszünk semmi zacskósat. A reggeli is könnyű, vaj, méz és lekvár (házi persze). Vacsorára viszont valami tartalmasabb kellene, főtt ételt azonban ritkán eszünk ilyenkor. A felvágott kézenfekvő, gyors megoldásnak tűnik. De egyszerűen nem vagyok hajlandó megvenni. Se ilyen-olyan kolbászt, se rakottakat, se főtt, zselatinozott sonkákat, őrleményeket. Készítek helyette más kenyérre valót: májkrémet, sajtkrémet, zsírban sült májat, esetleg padlizsánkrémet és sorolhatnám tovább. A kolbászról, szalámiról azonban nem kell lemondani, elkészíthető otthon. Mi kb. 7 éve minden évben töltünk kolbászt a barátainkkal.

Hagyományos hazai és az olaszok

Maga a töltés is iszonyú jó móka, 1 napos buli sok-sok forralt borral, a végeredmény pedig, ahogy lógnak a kolbászok és szalámik a kisházban, önmagáért beszél. A disznóvágás még jobb, csak ahhoz praktikusabb vidékre elutazni, mintsem otthon az udvaron lebonyolítani.
Az idei töltésnél 90 kg húst dolgoztunk fel, egy részből olasz finocchiona szalámi készült, amelyet az édeskömény tesz különlegessé. Egyszer már készítettünk olasz szalámikat (lásd a disznóvágásos linken), de azok nem lettek igazán jók, mert daráltuk hozzá a húst. A receptet akkor ezért nem is írtam le. Most ami készült egyszerűen zseniális lett, mikor a napokban felvágtam az első rudat, örömömben körbeugráltam a lakást. Gyönyörű lett és baromi finom. A húst most vágtuk, nem daráltuk hozzá. Ez hosszadalmas, de nézzétek a végeredményt, megéri.
Miért 500 éves a recept? Nem olyan régen megvettem Dave Dewitt Leonardo lakomái című könyvét, ebben található egy kolbász recept az 1400-as évek közepe tájékáról. Pont így készült a mi szalámink is.
Hozzávalók: 3 kg sertéshús (pl. comb), 2 kg zsírszalonna, kb. 15-20 dkg só, kb. 2 zacskó szemes fekete bors, édesköménymag (gyógynövényboltban kapható), szaláminak való bél, kötözőzsinór

1. Kockázzuk fel a húst és a szalonnát (1 cmx1 cm)
2. Keverjük össze őket és keverjük hozzá a sót, 1 zacskó borsot egészben, 1 zacskónyit pedig durvára törve. Kb. ugyanennyi szintén megtört édesköménymagot adjunk hozzá. (ez veszít az aromájából)
3. Dolgozzuk jól össze a masszát, majd pihentessük pár órát és kolbásztöltővel töltsük be a bélbe.
4. Füstöltessük meg hagyományos füstöléssel, utána minimum 1 hónapig szellős, hűvös helyen lógjon. (mi pont egy hónaposan vágtuk fel, már géppel szép vékonyra szeletelhető)

Egészséges ketchupot gyorsan

Kb. 2 hónapja tettem egy egyszerű, de nagyszerű felfedezést, hogyan készítsek a gyerekeknek gyorsan, finom és egészséges ketchupot. Mindig elfelejtem, hogy írjak róla. A tegnap esti sajtos melegszendvics újra előhozta a kérdést. Ketchupból vagy bio-t szoktunk venni, vagy Heinzt, vagy főzök, ha valamilyen alkalomra kell.
Igen szoktunk venni, mert csak a pizzán ütök érte : )), én amúgy nem nagyon szeretem. Azaz pontosabban, bajom nincs vele de ritkán eszünk olyat, amihez illene. A gyerekek viszont szeretik szendvicsre és a kedvenc omlettjükre (ezt hamarosan elkészítem a blogra is, eddig nehéz volt, mert csak este esszük, de most már tudok sötétben is fotózni).
Még bőven tavaly történt, hogy estére kellett ketchup, de ahol vásároltam csak valami nagyon ócskát lehetett kapni, olyat amely főként vízből és állományjavítókból állt, legalább 10 adalékanyagot tartalmazott. Ez az a fajta, amelyik inkább rózsaszínes, szinte átlátszó és a sok sűrítőtől irtó kellemetlen állaga van, az íze pedig leginkább az ecetre hasonlít. Na ezt nem akartam megvenni, főleg azért mert literes kiszerelésben volt és 800 Ft-be került. Hogy az esti hisztit elkerüljem "De één pepöpöt AKAROK", gondos és leginkább előrelátó anyukaként vettem egy dobot sűrített paradicsomot. Összetevői: paradicsom. Ez már jobban hangzik. Ehhez keverek otthon mézet, enyhén sózom és kész is a finom ketchup. A gyerek eszi, nem reklamál, hogy anya ez nem ketchup, úgyhogy működik. Kisgyereket nehéz becsapni.
Ha "aranyfácános" konzervből készítjük, azt egy kicsit fel kell engedni vízzel, az üveges sűrítettek jól működnek magukban. Persze lehet bátran fűszerezni, én ezt a gyömbéres-mazsolásat szeretem nagyon. Egyszerre annyit készítek, amennyi elfogy, lezárt üvegben a maradék paradicsomszósz a hűtőben pár napig eláll. Úgy tervezem utána a menüt, hogy vmihez felhasználjam.

Eszed-E: Téli fagyi

Helyesebben, adod-e a gyereknek.
Ádám idén nyáron a Balatonnál rákapott a fagylaltra (és a palacsintára meg a lángosra is), össze se tudnám számolni, hány gombóc csúszott le a torkán egy szezon alatt. Szeptemberben még fagyiztunk, aztán csúnya, szülői szigorral véget vetettem a gyerek eme hobbijának. Inkább hisztizzen két percet egy-egy cukrászda előtt, sokkal jobb ez, mint a torokgyulladás. Nincs, punktum.
A napokban sietve vásároltam (ez a legnagyobb hiba!), megláttam gyermekkorom egyik kedvencét, a téli fagyit. Kettőt behajítottam azon nyomban a kosárba, hogy fognak ennek a gyerekek örülni. Nem olvastam el a cetlit, annyit tudtam megnézni rajta, hogy egy magyar kisvállalkozás gyártja. Bíztam bennük, talán nem valami nagy méretben gyártott ipari rettenet. Tévedtem.

Összetevők: margarin (növényi olajok és zsírok, víz, emulgeálószer (E322, E471) só, vajaroma, természetes színezék, (E160a), porcukor, kakaós bevonómassza (cukor, növényi zsír, zsírszegény kakaópor, növényi zsiradék, fagylalttölcsér: (búzaliszt, víz, étolaj, térfogatnövelő NA-H karbonát, vaníliaaroma, édesítőszerek: Na-szaharinát, K-aceszulfám és tartósítószer (E202)
A finomság minőségét 2010. 05. 21-ig őrzi meg
Gyártó: Macz-licence alapján, Csoki-Duó Kft. 4030 Debrecen, Kazár u. 23.
Az íze?
Minősíthetetlen, cukros margarin. Nincs nagy illúzióm, hasonló lehetett gyermekkoromban is. Az állaga pedig valahogy nagyon kellemetlenül habos, közben valami recseg a fogam alatt, annak ellenére, hogy porcukor van benne. De nem is a cukor recseg, hanem valami homokszerűség. Egy falat után olyan érzése támad az embernek, mintha 2 kg ilyen masszával kenték volna ki a gyomrát és a nyelőcsövét. Garantáltan nem éhezel meg utána órákig. Kuka.
Készítsünk inkább helyette házit. A tölcsért nem én készítettem, pedig egyszerű, de kaptam olyat, amelyik megbízhatónak tűnt. Recept itt. A krémet csokimousse receptből variáltam, tojásfehérje is és tejszín is került bele

Hozzávalók 4 "gombóchoz": 5 dkg étcsokoládé, 2 dkg vaj, 1 tojás, 0,5 dl tejszín, porcukor ízlés szerint

1. A tojássárgát keverjük habosra porcukorral
2. A csokit és a vajat vízfürdő felett olvasszuk meg
3. A tojásfehérjét és a tejszínt, külön-külön verjük kemény habbá egy csipet sóval
4. Ha kihűlt a csoki keverjük el a tojássárgával, majd óvatosan keverjük bele a tojás- és tejszínhabot is
5. Tegyük félórára a hűtőbe, utána adagolhatjuk a tölcsérekbe

Rémálom Update

Újabb termék, amely bekerült az Eszed-E rovatba. Az Update1 márkanevű péksüteményről ezt olvashatjuk a termék honlapján: "A Norbi Update-1-es karcsúság kenyér egyedülálló minőségével kiemelkedik a többi kenyér közül. Alacsony szénhidrát és magas rosttartalma miatt a fehér lisztből készült magas szénhidrát- és alacsony rosttartalmú élelmiszerekkel szemben nem emeli meg gyorsan és nagymértékben a vércukorszintet, élettani hatása rendkívül kedvező, fogyasztásával emelhetjük rostbevitelünk. A rostdúsabb táplálkozás elősegíti a daganatos betegségek és az elhízás megelőzését is valamint a salakanyagok eltávolítását is gyorsítja."
Ez után következnek az összetevők, ezt nem írom be, olyan hosszú a lista, inkább lefotóztam.
Kétségtelen, hogy Norbi és felesége sokat tesz az egészséges életmód hirdetéséért, azonban ezt a szerintük mozgással és a szénhidrátmentes étrenddel el is lehet érni . Adalékanyag, méreganyag az smafu.
A teremék, amit egészségesként hirdetnek, szerintem borzalom, ennyi adalékanyagot még talán a hipermarketek "pékségeiben" előállított kenyerek sem tartalmaznak. Szerintem számukra is jó üzleti lehetőség lenne egy adalékanyag-mentes szortiment bevezetése, rájuk talán felfigyelne a tömeg.
A termék szavatossága 2 hete lejárt, csak most volt időm lefotózni. A zacskóból kibontva (1 hónapja vettem) enyhe savanykás szagon kívül semmi zavaró tényezőt nem tapasztaltam rajta. Olyan puha, mintha ma reggel sült volna. Eszembe jutott róla a Super size me dvd-jének extrái között található kísérlet, meddig bírja egy sarki büfés hamburger és sültkrumli és a mekis. A hagyományos éttermi krumpli és hamburger hamar megadta magát, a mekis sültkrumpli 10 héttel később is úgy nézett ki, mint ami előző nap sült.
(((összehasonlítottam az energiatartalmát egy másik kenyérrel, amely itthon volt: az update-é 240 kcal/100 gr, a sokmagos barnáé 187 kcal/100 gr. Igaz a szénhidrát alacsonyabb volt az update-ben, de szerintem az összkalória fontosabb mutató)))

Itt az útmutató, hogyan készítsünk otthon kb. 15 perc alatt pizzatésztát

Kapcsolódó cikk: egyik olvasóm kommentben hívta fel a figyelmet egy jó írásra, amely a NOL-on jelent meg és a magyar mezőgazdaságról, élelmiszeriparról szól. Általában nem vagyok egy véleményen Uj Péterrel (bár mostanában egyre gyakrabban ír olyat, amiben sok igazság van, amit én eddig tudtam, ő meg csak most jött rá), de most teljesen egyet tudok érteni vele.

Padlizsános, cukkinis szósz

A nyár utolsó felében többek között az a jó, hogy végre lehet napon érett, valódi, ízletes paradicsomokat is kapni. Azért is, mert sajnos még ilyenkor is könnyen belefuthatunk érésgyorsított, augusztusban is fólia alatt tartott paradicsomokba (ezt a saját szememmel láttam a 6-os út mentén). Az érésgyorsítás fogalmával idén találkoztam először, naív vagyok, azt gondoltam, a nap érlelő hatását az ipari termelés is igénybe veszi. Kiderült, nem mindig.
Nekem idén jó dolgom volt, július végétől folyamatosan szüreteltük a saját, magról nevelt san marzano paradicsomot, főttek a szószok, aszalódtak a napon a parik.
Még mindig kapni a piacokon finom paradicsomot, az évnek ebben a szakaszában főzzük ebből a szószt, a konzervet használjuk majd szeptember közepétől!

Hozzávalók: 1 padlizsán, 1 cukkini, 1 kg paradicsom (luculus vagy ökörszív), 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 csokor bazsalikom, só, bors, olívaolaj, 50 dkg rigatoni tészta

1. Vágjuk a cukkinit és a padlizsánt is apró kockákra
2. Olívaolajon pirítsuk meg a felaprított vöröshagymát, adjuk hozzá a cukkinit és a padlizsánt, kb. 10 percig, kevergetve pároljuk a zöldségeket
3. Mossuk meg paradicsomokat, vágjuk félbe (én nem szoktam a héjat lehúzni), adjuk a zöldségekhez az aprított fokhagymákkal együtt
4. Sózzuk, borsozzuk majd takarékon főzzük 35-40 percig a szószt
5. Ha kész a szósz, adjuk hozzá a bazsalikomot is és főzzük ki a tésztát

Kolbaszova, le az adalékokkal!

Hogy ne csak finomságokról, jó helyekról essen szó, új rovatot indítok a blogon az élelmiszeripar és a vendéglátás rémségeiről. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél többen ismerjék fel, gyakran milyen szemetet akar velünk meg(v)etetni az élelmiszergyártó maffia. Rendkívül tudatos és körültekintő vásárlóként csak ritkán kerül a kosaramba horror készítmény, amely silány alapanyagból készül, eladható formát csupán a mesterséges adalékoknak köszönhetően ölt magára. Néha azonban én is rohanok, nem figyelek oda, majd otthon kiderül pár másodpercnyi figyelmetlenség elég is, hazahoztam valami szart. Az elmúlt fél évben kb. 3 ilyen került be a konyhámba, a közértben viszont megszámlálhatatlan alkalommal hajítottam vissza ilyen terméket a polcra. Többről akartam is írni, aztán elszállt a mérgem (tesco frissföl, tanyasi bőségtál). Ez a kolbász volt azonban utolsó csepp a pohárban.
A poént gyorsan le is lövöm, a fotóra kattintva olvasható, mit adtak el nekünk. A legszebb az egészben, hogy a nemzeti szalag csak félrevezetés, a kolbász szlovák, (bosszú 68-ért?), ez a hülyének nézés csúcsa. Azt hiszem, mindezt sikerült nagyon távolságtartóan leírnom, nem tűr nyomdafestéket azoknak a gondolatoknak és érzelmeknek a megfogalmazása, amelyek kavarognak bennem.
Ezért készítünk mi minden évben többször kolbászt, amelybe hús, szalonna, só, bors, fokhagyma és pirospaprika kerül. Hagyományosan füstöltetjük, évekig elállna, ha nem fogyna olyan gyorsan. A címkén részletezett pácsót amúgy szinte minden feldolgozott húsféle tartalmazza, csak általában nem kötik az orrunkra, hogy az mi is valójában. A kedvencem belőle a nitrites. Szomorú, hogy ennél van sokkal rosszabb is.
Amúgy próbáltatok már elkérni felvágottas/sajtos pultból az eladótól egy terméket, hogy elolvashasd mi van rajta, miből áll, hol gyártották? Rám úgy néztek, mintha UFO lennék, nem értette az eladó a kérdést, az ismételt kérésre: "szeretném tudni, mit veszek" a válasz ez volt "Hát, ott van az ára kiírva, nem látja!"

A kolbász beszerzési helye: Auchan, Székesfehérvár
Ára: nem emlékszem pontosan, az egyik legdrágább kolbász volt a kínálatban.
Állaga: gumis, íze: leginkább sós