Narancsos mascarponés bon-bon

Azt ígértem, januárban nem lesz desszert. Sőt mindenkit feljogosítottam arra, hogy csapjon a kezemre, ha édességet teszek fel ebben a hónapban a blogra. Azonban már majdnem itt a hó vége, másrészt ennek a bon-bon formának nem tudtam ellenállni. Régóta szerettem volna ilyen szilikonos formát, azonban eddig csak külföldi újságokban láttam. A múlt héten az Árkádba mentem, hogy a Kátay-ban előételes kanalat vegyek a Czifray versenyre. Nagy meglepetésemre az üzlet megszűnt, helyette Butlers nevű, konyhai termékeket áruló üzlet nyílt. (a bolt nagyon jó, hazai honlapot nem, csak nemzetközit találtam) A kétféle formában kapható formából én a kereket választottam és elsőre egy narancsos-mascarponés és egy marcipános bon-bon készült. Legközelebb pedig konyakos meggyet kísérletezek ki.

Hozzávalók narancsos bon-bonhoz: 15 dkg 80%-os csokoládé, 4 púpozott teáskanál mascarpone, 1 narancs héja lereszelve, pár csepp narancslé

1. Vízgőz felett olvasszuk fel a csokoládét, vigyázzunk nehogy túlmelegítsük!
2. Ha felolvadt a csokoládé, keverjük hozzá a narancshéjat, a levet és a mascarponét
3. Öntsük a krémet a formákba, tegyük a hűtőbe

Hozzávalók marcipános bon-bonhoz: 15 dkg 80%-os csokoládé, 5 dkg őrölt mandula, 3 dkg porcukor, pár csepp víz

1. Keverjük össze a mandulát és a porcukrot, egy-két csepp vízzel gyúrjuk össze
2. Vízgőz felett olvasszuk fel a csokoládét, vigyázzunk nehogy túlmelegítsük!
3. Tegyünk a formák aljára egy-egy kiskanálnyi csokoládét, majd tegyük a formát a hűtőbe, hogy a csokoládé megszilárduljon
4. Formázzunk kis gömböket a marcipánmasszából (akkorát, hogy beleférjen úgy a formába, hogy csokoládéval még be tudjuk vonni), és minden formába helyezzünk egyet
5. Öntsük fel a formákat csokoládéval

Czifray verseny

Még növésben

Előzmények
Ahogy korábban már írtam, lehetőséget kaptam, hogy amatőrként, ötödmagammal a profik között főzzek a Czifray szakácsversenyen. Vasárnap került sor a nagy eseményre, melyre majdnem sikerült jól felkészülnöm. Hétfőn, mikor megkaptam az értesítést, elterveztem, egész héten szuflékat fogok sütni, hogy alaposan felkészüljek a versenyre. Ember tervez… helyette volt gyerekorvos, ónos eső, miegymás, a lábamat sem tudtam itthonról kitenni, pénteken jutottam el először vásárolni, elsősorban az aznap esti vacsoravendégek menüjéhez. Nem baj, még a szombatom mindig ott volt, hogy szuflézzak és tökéletesítsem a szószt. Szombat délben kisült az első adag szuflé, gyönyörű magas és könnyű lett és nem esett össze. A pontos arányokat fejben rögzítettem, ezért kár volt egész héten át izgulnom. A szósz viszont csak nem tetszett (eredetileg sáfránymártást terveztem), ezért szombaton kettőkor pár percre elszakítottam az amatőr zsűri elnökét, Chili és Vaniliát az ossobucója mellől, és engedélyt kértem a szufléhoz készített mártás módosítására. Az engedélyt megkaptam és rohantam a Culinarisba szarvasgombáért. Ott kaptam is egy hatalmas darabot, amely végül használhatatlannak bizonyult. Szerencsére fizetnem nem kellett érte, mivel a gombáról a tulaj pontosan tudta mióta áll a pultban, ezért megkaptam ajándékba a vásárolt szarvasgomba olajhoz. Hazafelé menet reménykedtem, hogy a gombából lesz valami, de otthon bebizonyosodott róla, hogy legjobb helye annak bizony a kukában van. Újra előjött a szósz rémálom: gyötört a kérdés, pusztán olajból illendő-e mártást készíteni. Azért megfőztem a szarvasgombamártást is és a családon teszteltem, melyik illik jobban a csicsókafelfújthoz, a szarvasgombás vagy a sáfrányos szósz. Egybehangzóan a szarvasgomba győzött. Így délután öttől-éjfélig, míg el nem aludtam ott motoszkált bennem a kérdés, lehet-e mártást készíteni szarvasgombaolajból.

Amatőr versenytársam és közös segédünk, Józsi

A verseny napja
A választ másnap Segal Viktor (a zsűri egyik tagja adta meg), igen lehet, csak óvatosan adagoljam. Így már nyugodt szívvel kezdtem neki a főzésnek a hatalmas konyhában, ahol már sürgölődtek a szakácsok. Megkaptam a „pályámat”, és nekiálltam főzni. Érdekes, hogy mindenféle izgalom, izgulás nélkül. Mintha otthon lettem volna a saját konyhámban, csak itt nem a gyerekjátékokat kerülgettem, hanem a többi versenyzőt. Kicsit zavart, hogy vízcsap összesen egy volt az egész konyhában. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én a mosogató melletti pultomon készítek elő mindent, elég gyakran használva a vizet, kézmosás, késmosás, deszkaöblítés stb. Itt ezt nem nagyon tették. Az infrastruktúra látványos volt, volt egy-egy eszköz, nagyobb berendezés, amelyről fogalmam sem volt mire való. Kipróbáltam, milyen indukciós lapon főzni (jó!). Kaptunk egy segédet, Józsit, aki olyanokban segített, hogy hol találom a konektort, kukát, bekapcsolta a megadott hőfokra a sütőt. Ketten osztoztunk rajta. Én inkább minden edényt vittem itthonról, ne ott kelljen ismerkednem új eszközökkel.
Egy dolgot nagyon sajnáltam, mégpedig azt, hogy nem nagyon tudtam megfigyelni, mások mit készítenek, mert lefoglalt a saját ételem elkészítése. Fotót is csak egyet-kettőt tudtam csinálni. Pedig vittem papírt, tollat, hogy majd mindent jegyzetelek, de sajnos ez reménytelennek bizonyult. A részletes leírásért, értékelésért, fényképekért kattintsatok majd A bűvös szakácsra, egy-két nap múlva olvasható náluk a verseny értékelése.


A szuflé, amely kézcsókot ért
A szuflém krémje és a mártás gördülékenyen elkészült, jött az izgalmas rész a sütés. Itthon 180 fokon 25 percig sültek vízfürdőben a felfújtak. Itt is így állítottam be a sütőt, ám az első 5 perc után látszott, hogy az itteni 180 fok nem ugyanaz, mint otthon (pedig még figyelmeztettetek is kommentben erre) Gyakorlatilag azonnal emelkedni és pirulni kezdtek a felfújtak, én meg kezdtem rosszul lenni. Csökkentettük 160 fokra a hőmérsékletet, segédem nyugtatgatott, hogy ez pont így lesz jó, higgyem el semmi bajuk nem lett. Innentől kezdve nem nagyon tágítottam a sütő mellől, és néztem, hogyan emelkednek és szilárdulnak szépen a felfújtjaim. Mindenki jól drukkolt értük itthonról, gyönyörűen felemelkedtek és úgy is maradtak. Úgy tűnt, a zsűrinek is tetszett a dolog, Molnár B. Tamástól még egy kézcsókot is kaptam érte. : )

Baranczó Attila az Oroszlános Borvendéglő chef-je készíti a habart tojásos előételt

Az egész kaland emlékezetes élmény marad, csak tényleg azt sajnáltam, hogy nem tudtam tovább maradni és a következő csapat főzésén szemlélőként részt venni. Találkoztam Chili és Vaniliával, de vele sem tudtam 2-3 mondatnál többet váltani, ő is tette a dolgát és szorgalmasan zsűrizett.

Csicsókaszuflé szarvasgombamártással

Hozzávalók: 20 dkg csicsóka (pucolt mennyiség), 5 dkg vaj, 1 evőkanál liszt, 3 tojássárgája, 4 tojásfehérje, 2,5 dl tej, só, bors, kis fej édes hagyma, mártáshoz: 2 dl másnapos húsleves, 1 dl tejszín+egy evőkanál mascarpone , kis fej édes hagyma, fél gerezd fokhagyma, vaj, kb. 1 evőkanál szarvasgombaolaj

1. A megpucolt csicsókát és a hagymát pár perc alatt tejben megfőzöm, botmixerrel pürésítem.
2. A vajat megolvasztom, hozzáadok egy evőkanál lisztet, folyamatosan kevergetem, majd a tűzről levéve, fokozatosan felöntöm a csicsókapürével. Sózom, borsozom, 1-2 percig folyton kevergetve főzöm.
3. A kicsit kihűlt krémhez keverem a tojások sárgáját, a fehérjét egy csipet sóval felverem habnak (nem túl keménynek), és adagonként a masszához keverem.
4. Szétosztom kivajazott formákba a krémet és 180 fokon, vízfürdőben 25 percig sütöm.
5. A mártáshoz a felaprított hagymát vajon megpárolom, felöntöm a húslevessel, hozzáadom a fokhagymát és 10 percig gyöngyözve főzöm, hozzáadom a tejszínt és egy evőkanál mascarponét sűrűre főzöm, a végén a szarvasgombaolajjal ízesítem. Sózást nem igényel!

Bébi b(p)ok choi

Úgy két hónapja, az Olimpia étteremben ettem bébi bok (vagy pok) choit-t. Ez volt Kristóf születése óta az első gyerekmentes 6 órás kimenőm. Végigettük a 6 fogásos menüt, a vacsora így fél nyolctól éjfélig tartott. (az étteremkritika azóta is készül, fejben már többször megírtam, csak be kellene gépelni). Itt találkoztam életemben először ezzel az ázsiai zöldséggel, bébi formában bárányt körített, extra csípősen.
A múlt héten a Csarnokban az egyik zöldségesnél 4-5 zacskó bébi pok choi kellette magát. Nem is volt vészes az ára, 200 Ft-ba került egy zacskó, megvettem gyorsan, majd mentem az ázsia boltba ihletért. Vettem hozzá szárított illatosgombát, koriandert és udontésztát. Valami csak kisül (fő) belőlük. Vacsorához készülődtünk és férjem megkérdezte, mi lesz ebből a zöldségből. Csak annyit mondtam, "ááá, hosszú.." mert valójában még fogalmam sem volt mi lesz belőle. Majd kettőt léptem a konyha felé, kicsit már biztosabb lettem a dolgomban, beléptem a spejzba, itt már magabiztosan nyúltam a lime-ért a fokhagymáért a csiliért és a zöldhagymáért. A tűzhelyhez érve pedig már láttam is magam előtt a kész ételt. Szeretem, mikor egy alapanyag megihlet, és olyan hirtelen, hogy szinte a saját gondolatomat sem tudom követni, adja magát, hogy mit kell belőle készíteni. Ezt szeretem legjobban a főzésben.
A végeredmény nagyon ízletes lett. Azt nem mondom, hogy 100% autentikus ázsia leves, nem vagyok jártas az ázsiai konyhában, de valami hasonló kerekedett belőle. Hű, hogy haragszom én ezért, ha valaki ezt egy olasz ételre mondja. : ) Mentségemre szóljon legalább autentikus alapanyagokat használtam.

Csípős leves pok choi-val és udon tésztával

Hozzávalók 2 főre: 4 bébi pok choi, 4-5 szem szárított illatos gomba, 3-4 szál újhagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 lime, 1 csili, 10 dkg udon tészta, só, friss koriander és petrezselyem

1. A gombát forró vízbe áztatom, majd ha kicsit megpuhult a vízzel együtt főzni kezdem. Ettől a gomba pár perc alatt teljesen puha lesz
2. Sózom, hozzáadok egy kb. fél chili paprikát, a felaprított fokhagymát, koriandert és petrezselymet
3. A pok choit megmosom, félbevágom, majd a feleket még 2 részre, az újhagymát felcsíkozom és az egészet a tésztával együtt a forrásban lévő leveshez adom, kb. 4 percig főzöm, pár csepp lime lével savanyítom, majd azonnal tálalom

Szakácsverseny

Reggel kellemes ébresztőt kaptam, postaládámban egy gyors gratuláló levél Ízbolygótól majd egy értesítő levél Chili és Vaniliától, miszerint csicsókafelfújt receptem bekerült a kiválasztott 5 amatőr recept közé a Cizfray-szakácsversenyen, amely a Bűvös szakácson került meghirdetésre.
Vasárnap zsűri előtt kell elkészíteni a receptet. Izgi a dolog, mert sosem jártam még profi konyhában, sosem láttam még hivatásos szakácsot főzni, sosem jártam még versenyen, ahol hivatalos szakácsok főznek. A dologban van még egy izgalmas dolog (de azt hiszem, ezt csak humorral és könnyedén szabad szemlélni), felfújtat kell készítenem. Ami ugye felfújódik, majd nálam az esetek döntő többségében szépen össze is esik. Kétlem, hogy most lenne akkora szerencsém, hogy ne esne össze. : ) (Bár a beküldött pályamű fotóján is látszik, hogy bizony az is összezuhant). Egy szónak is száz a vége, nagyon örülök, hogy belülről megnézhetek egy ilyen versenyt. Viszek fényképezőgépet, hogy tudjak Nektek is közvetíteni, és egy kicsit átadni az esemény hangulatából.

Pácolt lazac házilag

Ezt a receptet szintén a sógórnőmtől hallottam és az ő sikerén felbuzdulva nekiálltam én is elkészíteni a sóban érlelet lazacomat, amely végül egy mennyei szendvicsben, az ebédemként végezte. Régebben valamelyik magyar főzős újságban láttam már a sóban pácolt lazac receptjét (gravad lax vagy gravet laks, svédül illetve norvégul), de ha emlékeim nem csalnak 2-3 hetes elkészítési idő szerepelt ott, ezért lapoztam is gyorsan. Kevés ételre tudnék ennyit várni. Karácsonykor azonban világossá vált számomra is, hogy mindösszesen 10 perc munka és 2 nap várakozás után fogyaszthatjuk is a házi pácolású lazacot. Miután ezt megtudtam, alig vártam, hogy eljussak a halashoz, friss lazacot venni. A lazac szerencsére nagyon szép volt, az a fajta, amely már nyersen is a fogyasztására ingerel (ilyenkor nyesegetem is szépen a halat nyersen). Összekevertem a fűszeres sót, majd 2 napig izgultam. Nem is egész pontosan két napig, kb. 40 órát állt a sóban a hal, mire elkészült és minden várakozást felülmúlt. Többet nem veszek füstölt lazacot az biztos. Ugyanis a végeredmény nagyon hasonló, annak ellenére, hogy itt füstölés nem történt. Ha pedig utánaszámolunk, kiderül, nagyon is jól járunk a saját készítésű lazaccal (mint minden más esetben a saját készítésű élelmiszerrel), hiszen a kevés adalékot, tartósítót tartalmazó füstöltlazac kilónkénti ára gyakran 8000-9000 Ft felett van. A színezett, agyoncukrozott, tartósítószereseket lehet 4000 Ft körül beszerezni. A nyers lazacfilét 3200 Ft/kg-s áron vettem.

Hozzávalók: kb. fél kg-s bőrős lazacfilé, kb. 20 dkg tengeri só, 1 evőkanál cukor, 1 csokor kapor felaprítva, frissen őrölt bors, 1 citrom reszelt héja

1. Készítsük el a fűszeres sót a hozzávalókból
2. Mossuk meg a lazacot, pikkelyezzük le és töröljük szárazra
3. Egy szűrő aljára tegyünk bőven a sóból, helyezzük rá a lazacot, majd fedjük be a maradék sóval
4. Fedjük le és tegyük a hűtőbe 2 napra (az érlelés ideje függ a lazacfilé vastagságától)
5. Éles késsel vékonyan szeleteljük

A szendvicshez: vaj, házi készítésű majonéz, rukola, kapribogyó, rozsos bagett

Halleves rukolával

Egyáltalán nem vagyok nagy leveses, ha hetekig nem ennék eme ételféleségből, az sem tűnne fel. Van azért néhány kedvencem: mint pl. az édesköményleves, a joghurtos brokkolileves, vagy a paradicsomos lencseleves. Ez a fehér halleves az első kanál után felkerült a kedvencek listájára, mégpedig annak az élére. (azaz a paradicsomos tengeri hallevessel (a képért bocs, ez az egyik első ételfotóm) vetekszik a dobogó legfelsőbb fokáért)
Sógornőm készítette karácsonykor, én pedig tegnap némi módosítással leutánoztam, és vacsora előtt gyorsan megörökítettem. Tessék engem is utánozni, és hetente minimum 1x halat enni! Legyen ez az első gasztro-irányadás 2009-re.
Az alaplevet senki ne lustálkodja el! Aki kockából szeretné megúszni, inkább hozzá se lásson a leves elkészítéséhez, kár a halért. Remélem, ezt felesleges is mondanom, és minden kedves olvasó személyes sértésnek érzi ezt a feltételezést.
Az alaplevet elkészíthetjük előre, a halakat azonban frissen főzzük a levesbe, 3-4 percnél ne tovább!

Hozzávalók: 30 dkg friss rák páncéllal, 25 dkg lazacfilé, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 kis fej zeller, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg rukola, olívaolaj, 1 evőkanál tejszín (semmiképp sem több), 2 dl száraz fehérbor, 2 szelet fehérkenyér, só, bors

1. A rákokat megmosom, megpucolom, a páncélt és a fejeket (a nagycsarnokos friss garnéla fej nélküli) olívaolajon pirítani kezdem egy gerezd fokhagymával
2. Hozzáöntök 1 dl fehérbort, hozzáadom a megpucolt feldarabolt zöldségeket, felöntöm 8 dl vízzel és lefedve 3/4 órát forralom. Ezzel kész is az alaplé
3. Leszűröm a levet, adok hozzá 1 evőkanál tejszínt, fél dl fehérbort és a pucolt rákokat és felkockázott lazacot. 3 percig főzöm
4. A fokhagymás olajon kenyérkockát pirítok. A levest a kenyérkockával és rukolával tálalom

Sült csicsóka

Korábban írtam már, hogy kertünk rengeteg csicsókát rejt, amelyek ebben a szezonban hatalmasra nőttek. A csicsóka etimológiájáról, a növény eredetéről pedig itt írtam. A csicsókát legjobban levesnek, vagy így, tepsiben megsütve szeretem a legjobban. Méltatlanul mellőzött zöldség, pedig ehetjük nyersen, sütve, főve, felfújtnak, pürének, krémnek, ahogy épp kedvünk tartja.
Akinek nincs a kertjében (ez csak vicc volt, hozzánk is a szomszédból jött át : )), keresse a piacok hátsó standjain. Nálunk 250 Ft-ért árulják kilóját. A Nagycsarnokból 1000 Ft-s árat is jelentettek, az ilyet tessék jól kinevetni! (Mármint azt, aki árulja.)

Hozzávalók: 60-70 dkg csicsóka, 10 dkg fekete, magozott olívabogyó, 6-7 gerezd fokhagyma, 3-4 nagyobb rozmaringág, durva tengeri só, olívaolaj

1. Körömkefével alaposan tisztítsuk meg a csicsókákat, ahol szükséges késsel is kapargassuk meg.
2. Vágjuk fel kb. 2-3 cm-es darabokra, locsoljuk meg olívaolajjal
3. Adjuk hozzá a megpucolt 3-4 darabba vágott fokhagymákat (ne szeleteljük vékonyra, mert akkor megég), a letépkedett rozmaringleveleket és az olívabogyót
4. 220 fokos sütőben süssük kb. 15-20 percig, amíg krémesre, pirultra nem sül a csicsóka

Boldog új évet!

Minden kedves olvasómnak boldog és sikeres új évet kívánok!
Utolsó bejegyzésemben tévedtem, tavaly már nem találkoztunk, ugyanis kéthetes számítógép-stop uralkodott nálunk az ünnepek alatt. Ez elsősorban a férjemre vonatkozott, de mivel én találtam ki, illendő volt, hogy én is betartsam a rendet. Igyekszem mostantól megválaszolni az érkezett leveleket, hozzászólásokat.
Igazán nem is lett volna miről írnom, az elmúlt 2 hétben ugyanis nem nagyon főztem. Egyedül karácsonyra készítettem egy nagy adag kakaspörköltet (idén hagyományos menü mellett tettem le a voksomat), túrós-juhtúrós csuszával. (a tésztát azért magam gyúrtam). Többet nem is kellett főznöm, folyamatosan itt-ott ettünk vagy káposzta és bejgli maradékokon éltünk. Szilveszterre sem készültem, idén először, itthon maradtunk a gyerekekkel. Hiába, fárasztó volt az év vége, a két ünnep között pedig a kisebbik gyerek szobáját alakítgattuk: festés, parkettázás... 31-én még az éjfélt is majdnem sikerült átaludni, ha a szomszéd nem durrogtat el mintegy 200 darab görögtüzet. (szerencsére van egy nagykereskedése, ahol mindenféle ajándéktárgyat, művirágot, díszeket árulnak, szigorúan konténerszámra hozott áru, Kínából. Szerintem az összes megmaradt petárdát és tűzijátékot hazahozta a házibuliba. A kutyuinkat szerencsére benyugtatóztuk)
Hétfőtl újra jöhet a főzés, jöhetnek az új receptek. Januárban megpróbálok könnyebb ételeket készíteni. Ha ebben a hónapban édesség receptjét tenném fel az oldalra, csapjatok nyugodtan a kezemre! Annyit elárulok, elsőnek 3 halas ételt tervezek, ezekre a hét második feléig várni kell, hiszen szerdán tudok friss halat venni a Csarnokban.
A receptek érkezéséig hagy osszam meg veletek egyik kedvenc fotómat, melyen kisgömbőcöm három hónapos múlt.